● news.bsdnet.hu

A jazz elemeit a klasszikus operai hagyományokkal ötvöző új zenei alkotás a világirodalom egyik legismertebb dél-afrikai szerzőjének novellájából készült átdolgozáson (Mothobi Mutloatse) és librettón (Balázs Zoltán) alapszik, és a METTRIN, valamint a Maladype együttműködésében valósult meg a Louis Armstrong Nemzetközi Jazz Fesztivál nyitóelőadásaként. Balázs Zoltán rendező Peter Brook nyomdokain haladva – aki Themba remekművét először alkalmazta színpadra Európában –, fokozatosan kibomló, a humor és az abszurd erejével élő, asszociatív előadást ígért, és  Az Öltöny bemutatóját látva ezt sikerült is megvalósítania. Az Öltöny története Johannesburg egyik városrészében, Sophiatownban játszódik, amelyet az apartheid rezsim az 1950-es években elpusztított. Nehéz megmondani, miért, de az előadás apró díszletelelemeiből, a jelmezek mintáiból (jelmeztervező: Sovány Daniella), a fülledt szaxofonjátékból valahogy lejön ez, kiderül, hogy nem Európában vagyunk. Mindezt az is erősíti, hogy a szereplők angolul beszélnek és énekelnek, sőt, néha zulu nyelven is hallunk tőlük egy-két mondatot. A történet főhőse Philemon (Bányai Kelemen Barna), a kötelességtudó férj, aki rajtakapja feleségét egy fiatal férfival. A szembesítés és elválás helyett Matildát (Radnay Csilla) arra kényszeríti, hogy a szeretője (Fehér Ferenc) által hátrahagyott öltönyt tiszteletreméltó vendégként kezelje: etesse, beszéljen hozzá, esténként fektesse le. Ettől a „játéktól” akkor sem tud eltekinteni, amikor épp társaságban vannak, és míg a többiek ezt valami mókás szeszélyként detektálják a házaspár életében, őket szép lassan mindez tönkreteszi. A rendezői elképzelés szerint az erőteljes és tragikus történet a szerelem, az árulás, a bosszú, a méltóság és az elnyomás témáit járja körül, felfedve egy olyan rendszer pszichológiai hatásait, amely megtagadja a részeseitől az emberiességet és a szabadságot. A szürreális elemekben is bővelkedő mű aktualitását a családon belüli erőszak és a társadalmi megosztottság adja. Kovács Adrián zeneszerző vegyíti az afro-jazz marabi, mbaganga és kwela ritmusait az európai és a magyar hangzásokkal, ezzel is alátámasztva az író és a rendező által megálmodott diszharmonikus világot. Philemon maga is zenész, és valaha a felesége is énekesnői ambíciókat dédelgetett, de ez valahogy háttérbeszorult az életében – talán ezért is keresett más izgalmakat. Bányai Kelemen Barna szomorú, megcsalt szaxofonosa bezáródik saját bosszújának ördögi páncéljába – a rácsokat a Balázs Zoltán előadásaiban megszokott többfunkciós, kompakt díszlet is megidézi –, és a Radnay Csilla által megformált, egykor ragyogó énekesnő is egyre erőtlenebb, ahogy húzza le a bosszú súlya. Megbocsátásra, kibékülésre nincs esély, az érzelmek mélyben tomboló erejét a két színész éneke is megrázóan közvetíti. Az Öltöny a dél-afrikai irodalom gyöngyszeme, amelyet több nyelvre lefordítottak és különböző formákban feldolgoztak, többek között 1994-ben a legendás johannesburgi Market Theatre-ben Mothobi Mutloatse és Barney Simon adaptációjában, majd 2004-ben a párizsi Theatre des Bouffes du Nord-ban Peter Brook, Marie-Hélène Estienne és Franck Krawczyk francia fordításában. A magyar előadás dramaturgja Lukács Zsolt. A zene Az Öltöny ben nem aláfestés, hanem élő szövet. Zongorán Szép András, ütőhangszereken Kárpáti Benedek, gitáron Dörnyei Szabolcs és Rodek Balázs, szaxofonon és fuvolán Rabóczki Balázs és Magda Zsolt, nagybőgőn pedig Gyányi Tamás játszik. A június végi bánki premiert követően az összművészeti produkció Gyulán a Világirodalmi Klasszikusok Fesztiválján és Budapesten a Városmajori Szabadtéri Színpad Szemle Plusz versenyprogramjában lesz látható.