● news.bsdnet.hu

A közvélekedéssel ellentétben nem az Európai Unió féléves ciprusi elnöksége zárul most, illetve kezdődik – rotációs alapon – Írország hat hónapja. Még csak nem is az Európai Tanácsé, amelynek 2009 óta állandó elnöke van (jelenleg a portugál António Costa.) A tagállami elnökségek az EU tanácsára – a miniszteri, illetve alsóbb szintű tanácskozásokra – vonatkoznak. De ezzel együtt fontos szerepet töltenek be az előttük, illetve utánuk soron következő országokkal összedolgozva a hangsúlyos területek kiemelésével, a tagállamok közötti, illetve az uniós intézményekkel folytatott viták terelgetésével. Ez Magyar Péter kormányának májusi megalakulásával hazánkra fokozottan igaz; nem véletlen, hogy Micheál Martin ír kormányfő volt Budapesten Magyar első miniszterelnöki vendége. Mint arról a hónap elején beszámoltunk, kettejük találkozóján elhangzott: Magyar Péter számít az ír elnökség támogatására számít a hazánk ellen folyó hetes cikkely szerinti eljárás lezárásában. A magyar miniszterelnök szerint a folyamat évek óta húzódik, ezért a magyar kormány kész minden szükséges lépést megtenni annak érdekében, hogy az ügy lezáruljon. Mint emlékezetes, a sajtónyelvi túlzással az unió atombombájának is nevezett szankcionálási eljárást az Európai Parlament kezdte az uniós fősodorba akkoriban nem illeszkedő két tagállam, először 2017-ben Lengyelország, majd a következő évben hazánk megrendszabályozására . A fősodorbeli, néppárti Donald Tusk 2023-as varsói kormányra kerülése után a következő évben ezt a lengyelekkel szemben le is zárták. Most Magyar a mi vonatkozásunkban igyekszik ezt elérni, hogy az őszre, esetleg már a szeptemberre tervezett strasbourgi EP-felszólalásának idejére eredményeként mutathassa azt fel, csakúgy, mint az év végéig a 16,4 milliárd eurós uniós támogat ás – egyelőre remélt – hazahozatalát. Micheál Martin – aki maga is fősodorbeli, liberális politikus – pár hete Budapesten azt mondta: az ír elnökség konstruktív megközelítést kíván alkalmazni a Magyarország ellen folyó eljárás ügyében. Egyben hivatkozott arra, hogy Magyar Péter erős garanciákat vállalt a jogállamiság helyreállítására, ezért szerinte fontos, hogy az Európai Unió kihasználja a magyar választások után kialakult politikai lendületet. Figyelemre méltó, hogy Magyar Péter is úgy vélte: a korábbi (értsd: az Orbán-kormánnyal szembeni) kifogások között olyan elemek is szerepeltek, amelyek nem tartoztak uniós hatáskörbe (!), ugyanakkor biztos abban, hogy a kérdést sikerül megnyugtató módon lezárni. Kormányának ide tartozó intézkedései között az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kezdeményezését, az Integritás Hatóság jogköreinek bővítését, valamint az új vagyon-visszaszerzési hivatal létrehozását.