● news.bsdnet.hu

Az Európai Unió egészét tekintve a rendelkezésre álló édesvízkészletek felhasználása átlagosan még nem érte el a kritikus szintet, ugyanakkor az egyes tagállamok között jelentős különbségek alakultak ki. Az  Euronews beszámolója szerint a legérintettebb országokban a nyári időszakban a vízhiány már komoly kihívást jelent, miközben a klímaváltozás és az egyre gyakoribb aszályok várhatóan tovább súlyosbítják a helyzetet, emellett az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az uniós lakosság mintegy tizede már most is nehézségekbe ütközik a biztonságos ivóvízhez való hozzáférésben. Az Európai Unióban az édesvízkészletek – a gleccserekből, felszín alatti vizekből, folyókból és tavakból származó víz – átlagos felhasználási aránya 5,8 százalék, azonban ez az érték jelentős országonkénti eltéréseket takar. A legkritikusabb helyzetben Ciprus van, ahol éves szinten 72 százalékát használják fel a rendelkezésre álló édesvízkészleteknek, míg a nyári hónapokban ez az arány 92 százalékra emelkedik. Összehasonlításképpen a szakértők már 20 százalékos vízfelhasználási arányt is figyelmeztető szintnek tekintenek. A ciprusi hatóságok az év elején arra kérték a lakosságot, hogy napi vízfogyasztásukat 10 százalékkal csökkentsék. A helyzetet tovább nehezíti a szigetország gyors népességnövekedése, miközben a kormány új sótalanító üzemek telepítésével igyekszik biztosítani az ivóvízellátást, főként a turisztikai főszezon előtt. A vízellátás kérdése a ciprusi uniós tanácsi elnökség egyik kiemelt prioritása is volt. A második legmagasabb vízhasználati aránnyal Málta rendelkezik, ahol éves szinten 33 százalék, nyáron pedig 67 százalék a vízkészletek igénybevétele. A mediterrán térség több országa is a figyelmeztető kategóriába tartozik nyáron, Görögország éves vízhasználati aránya 37 százalék, Romániáé 34 százalék, Portugáliáé 31 százalék, Olaszországé 27 százalék, míg Spanyolországé 26,5 százalék. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség előrejelzése szerint a klímaváltozás és az aszályos időszakok következtében a vízhiány előfordulása, intenzitása és hatása legalább 2030-ig tovább erősödhet. Az ügynökség „Overheated and Underprepared” (Túlhevült és felkészületlen) című jelentése szerint az Európai Unióban minden tizedik ember nehezen jut elegendő biztonságos és tiszta ivóvízhez. A legkedvezőtlenebb a helyzet Cipruson, ahol ez az arány 36,5 százalék, valamint Görögországban, ahol 31,5 százalék. A jelentés szerint több olyan országban – például Bulgáriában, Magyarországon, Horvátországban, Írországban – is probléma a biztonságos ivóvízhez való hozzáférés, ahol az édesvízkészletek felhasználása nem kiemelkedően magas. Ez arra utal, hogy ott a nehézségek inkább az elöregedett víziközmű-hálózatokkal és az ellátórendszerek hiányosságaival magyarázhatók, nem a vízkészletek tényleges hiányával. Ezzel szemben Franciaország, Portugália és Spanyolország annak ellenére, hogy jelentős mértékben használja fel édesvízkészleteit, a biztonságos ivóvízellátás terén kedvezőbb eredményeket mutat, mivel a problémával érintett lakosság aránya mindhárom országban az uniós 9 százalékos átlag alatt marad. Mint írtuk, Magyarországon a nagy hőség miatt megnövekedett vízfogyasztás következtében több Pest vármegyei településen is vízkorlátozást rendeltek el, vagy takarékosságra kérték a lakosságot, köztük Pátyon, ahol rekordmennyiségű, több mint 2500 köbméter vizet fogyasztottak el egyetlen nap alatt. Teljes hálózati összeomlással fenyeget a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. szolgáltatási területén kialakult vízhiány: a hétvégi vízfogyasztás 55 százalékkal haladta meg az átlagot, Szadán hétfő reggel már el is fogyott a víz , és Üröm, Pomáz, Solymár egyes részein sincs ivóvíz. Eközben Pilisvörösváron az autómosók továbbra is tele vannak. Beszámoltunk róla, hogy a tartós nyári meleg jelentősen megnövelte a vízfogyasztást Fejér vármegyében is. (Borítókép: urbazon / Getty Images) Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő. Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.