● news.bsdnet.hu

A Habsburg Monarchia, mint az EU előképe? A jelek szerint az a nézet, hogy a Habsburg Monarchia a népek börtöne volt, Bécsben erősebben él tovább, mint Pozsonyban, Budapesten vagy Szarajevóban. Ausztriát az egykor ellene lázadó Magyarországon is "a Nyugat kapujának" tekintik, nem véletlen, hogy Magyar Péter mélyítené a kapcsolatot – mutat rá Techet Péter a Neue Zürcher Zeitungban. Lapszemle. Új ablakban 2026. június 30. Nemzetközi lapszemle/Kárpáti János 2026.06.30. 05:55 00:00 "A lengyel bölény figyelemre méltó visszatérése" – ezzel az egyébként kissé Heinrich Böllre vagy Milan Kunderára hajazó címmel közölt meglehetősen száraz tényeket felsorakoztató elemzést az EurActiv brüsszeli hírportál, Lengyelországnak az utóbbi években tapasztalt erőteljes – tavaly 3 és fél százalékos – gazdasági növekedéséről, ennek az európai erőviszonyok átrendeződését előre vetítő kilátásairól, illetve a további növekedési adottságok korlátairól. A szerző, Nikolaus Kurmayer szerint egyelőre nyitott kérdés, hogy az a bizonyos lengyel bölény – a żubr – a vadonból kijőve a modern világ dzsungelében is megtalálja-e helyét. Varsóban szemmel láthatóan folyamatos az építkezés, a felhőkarcolók számának a gyarapodása legalábbis a GDP-bővülés ütemét is meghaladja – állapította meg a fővárosba látogató külföldi újságíró. Ha ez így megy tovább, az egy főre jutó bruttó hazai termék 2035-re várhatóan meghaladja Franciaországét és Spanyolországét, a nemzetgazdaság mérete pedig nem egészen három évtized alatt megelőzi majd a stagnálással küzdő Olaszországét. Lengyelország a 2030-as évek második felére valószínűleg az átlagnál fejlettebb, ennek folytán nettó befizető tagállam lesz az EU-ban. Az EurActiv azt már nem is említette, hogy ha addig új, nyugat-balkáni, illetve kelet-európai tagállamokat vesznek fel az unióba, akkor ez a státusváltás még hamarabb bekövetkezik. A szerző kitért az európai befolyásért zajló versengésre, és utalt arra, hogy Berlinben és Párizsban az előrelátó politikusok nem véletlenül álltak elő a "weimari háromszög" ötletével: a német-francia-lengyel együttműködés hálójába kívánták csábítani a növekvő súlyú Varsót, hogy ezzel eltérítsék "természetes szövetségeseitől" – ez Kurmayer megfogalmazása –, a visegrádi négyek formációjától. A brüsszeli portál szerzője szerint a Lengyelország mellett Magyarországból, Csehországból és Szlovákiából álló, az EU GDP-jének 10 százalékát, lakosságának pedig a 14 százalékát adó V4-en belül Orbán Viktor kormányzása alatt vált fősodorrá a gazdaság zöldítésének és a migrációnak az ellenzése. Ha Lengyelország az eddigi tempóban fejlődik tovább, fenekestül felforgathatja az Európai Unión belüli hatalmi dinamikát. Nem biztos azonban, hogy ez a lendület fenntartható, a számok nem csupán rózsás képet mutatnak. A közkiadások 2019-ben a GDP 41 százalékát emésztették fel, ma már 51 százalékot, miközben a bevételek 41-ről csak 44 GDP-százalékra nőttek. A következmény: folyamatos deficit, amelynek a szintje már aggasztja Brüsszelt. Emellett szakértők szerint évente 120 ezerrel kevesebb lakás épül a szükségesnél, tehát ha több gyerek lenne Lengyelországban, akkor nem lenne elég lakóhely a számukra. Csakhogy éppenséggel nincs elég gyerek – a termékenységi ráta mutatója, amelynek a népesség szinten tartásához el kellene érnie a kettőt, jelenleg mindössze egy -, következésképpen nem termelődik újra elegendő számú munkaerő, ami a gazdaság bővüléséhez szükséges lenne, és emiatt a lengyel munkaerőpiac migrációfüggővé vált. Eközben a bővülés másik módszerét, a termelékenység alakulását illetően Lengyelország szintén lemaradóban van, és a helyzet egyre csak romlik. Ha már érintettük a visegrádi csoportot, essék szó Közép-Európáról valamelyest más értelemben is. A svájci Neue Zürcher Zeitung közölte Techet Péternek, a Duna-térséggel és Közép-Európával foglalkozó bécsi tudományos intézet munkatársának az írását arról, hogy szerinte a régióban tovább él a Habsburgok szelleme – abban az értelemben, hogy az egykori monarchiára sokan úgy tekintenek vissza, mint a számos nemzetet összefogó entitás kísérletére. A közös állam emlékét idézte fel Magyar Péter is, amikor első hivatalos külföldi útjainak egyike Bécsbe vezetett. Techet szerint a miniszterelnök mélyíteni kívánja az osztrák kapcsolatot, és erősebben le akarja horgonyozni Magyarországot Közép-Európában. Ennek jegyében közös szeptemberi tanácskozásra invitálta az osztrák kormányt Gödöllőre. Az osztrák politikában – írta a szerző – inkább mosolyognak a sok Habsburg-nosztalgián, és attól tartanak, hogy az egykori császári állam emléke negatív érzéseket, akár félelmet válthat ki a szomszédos országokban. De a jelek szerint az a nézet, hogy a Habsburg Monarchia a népek börtöne volt, Bécsben erősebben él tovább, mint Pozsonyban, Budapesten vagy Szarajevóban. Ausztriát az egykor ellene lázadó Magyarországon is "a Nyugat kapujának" tekintik, pozitív tartalommal. A keleti tömb korábbi országaiban az értelmiség Közép-Európára esküszik, amikor az "Európába való visszatérésre" gondol. Érdekes párhuzamot von Techet Péter a Habsburg Monarchia és az Európai Unió között. Mindkettőre igaznak tartja azt, hogy államisága nem nyerte el végleges formáját. A monarchia szerinte arra irányuló, igaz, tökéletlen kísérlet volt, hogy miként tud működni egy sok népből álló politikai egység, nem mint nemzetállam, hanem mint jogrend. A monarchia, bizonyos értelemben az EU-hoz hasonlatosan, teret engedett népeinek politikai és kulturális fejlődése előtt – vélekedett Techet Péter. A lapszemlét meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu -ra.)