● news.bsdnet.hu

Az Európában tomboló hőhullám hatásai messze túlmutatnak a kellemetlen kánikulán. Több országban 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet, az egészségügyi rendszerekre nehezedő nyomás pedig egyre súlyosabb. A mentőszolgálatok és sürgősségi osztályok jelentései szerint drámaian megnőtt a hívások száma, különösen a kiszáradás, hőguta és szív- és érrendszeri problémák miatt. Egyes helyeken már arról beszélnek, hogy a kórházak a kapacitásuk határán működnek, annyira megugrott a hőség miatti rosszullétek száma.  Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Európában több mint 1300 többlethalálesetet regisztráltak június 21. óta a kontinenst sújtó perzselő hőmérséklet miatt. Egészségügyi vészhelyzet „A vezetőknek prioritásként kell kezelniük az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó egészségügyi rendszerekbe való beruházásokat, miközben fel kell gyorsítaniuk az éghajlatváltozás elleni fellépést és mérsékelniük kell az éghajlati válság mozgatórugóit” – fogalmazott az X-en közzétett bejegyzésében Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója. Europe’s heatwave is closing schools and putting people’s health at risk.The data are clear: temperatures across Europe are rising at roughly twice the global average rate, increasing the likelihood and severity of extreme heat in the future.We cannot afford further delay.…— Tedros Adhanom Ghebreyesus (@DrTedros) June 24, 2026 Az adatok azt mutatják, hogy a probléma nem új keletű, de egyre súlyosabb. Az elmúlt négy évben Európában több mint 200 ezer ember halálát hozták összefüggésbe a hőséggel, miközben a hőséghez köthető halálozási arány az elmúlt két évtizedben mintegy 30 százalékkal nőtt. Ez a tendencia jól jelzi, hogy nem elszigetelt eseményekről van szó, hanem egy tartósan romló folyamatról. A WHO vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa különösen érintett: a kontinens a világ leggyorsabban melegedő régiói közé tartozik, ahol a hőmérséklet-emelkedés üteme körülbelül kétszerese a globális átlagnak. Ez azt jelenti, hogy a mostanihoz hasonló extrém hőhullámok a jövőben még gyakoribbak és intenzívebbek lehetnek. Mindezek fényében egyre világosabbá válik, hogy a hőség kérdése már régen nem csupán meteorológiai téma. „A hőség már nem csak az időjárásról szól  – íra a WHO egy Instagram- bejegyzésben. – Ez egészségügyi vészhelyzet.” Az emberek védelme érdekében a WHO arra kéri a hatóságokat, hogy hűtsék le a városokat, biztosítsák a vízhez és árnyékhoz való hozzáférést, ellenőrizzék a leginkább veszélyeztetetteket, és készítsék fel az egészségügyi rendszereket a hőmérséklet tetőzése előtt. A WHO egészségügyi vészhelyzetről beszél (Forrás: Alain Pitton/NurPhoto) Egyre gyakoribbak a hőhullámok Egy 2021-ben megjelent tanulmány  a globális hőmérséklet alakulására és a szélsőséges időjárási jelenségekre vonatkozó előrejelzéseket vetette össze a népességi adatokkal és a várható élettartammal. Az elemzés alapján egy 1960-ban született ember élete során átlagosan évi 2–6 hőhullámot tapasztal, míg egy 2020-ban született gyerek már jóval többet fog: ha sikerül 1,5 Celsius-fokra korlátozni a globális felmelegedést, akkor 10–26 hőhullámra számíthat, 2 fokos emelkedésnél 15–29-re, míg a jelenlegi klímapolitikák fenntartása esetén akár 21–39-re is. A kutatók szerint nemcsak a hőség válik gyakoribbá, hanem más szélsőségek – például aszályok, áradások és terméskiesések – is: a ma 40 év alatti generációk ezekből korábban nem tapasztalt mennyiséget élhetnek meg, különösen a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, illetve az alacsonyabb jövedelmű országokban. Abban az esetben azonban, ha sikerül a felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartani és visszaszorítani a fosszilis tüzelőanyagok használatát, akkor a most felnövő generációk terhei jelentősen csökkenthetők. Ez globálisan mintegy 24 százalékkal kevesebb szélsőséges időjárási eseményt jelentene számukra a jelenlegi kibocsátási pályához képest, Európában pedig akár 28 százalékkal is mérséklődhetne a kitettségük.The post Már most tragikus az Európában tomboló hőség következménye first appeared on nlc.