● news.bsdnet.hu

A világhírű angol író, Daniel Defoe fiatal korában saját újságot szerkesztett. A Weekly Review of the Affairs of France (Heti értekezés Franciaország ügyeiről) című hetilap 1704 februárjában indult, s mint ahogy a neve is sugallta, az angolok által nem annyira kedvelt franciák ügyeit állította középpontba. Defoe a gallok kapcsán foglalkozott a II. Rákóczi Ferenc vezette magyar szabadságharccal, hiszen köztudott volt, hogy XIV. Lajos francia király pénzzel támogatta a magyar felkelést. Az angol író 1704 szeptembere és decembere között minden lapszámban kommentálta a magyar szabadságharc történéseit. Defoe a hivatalos angol álláspontot képviselte, vagyis a francia támogatás miatt a magyar felkelést is visszafogottan méltatta, ugyanakkor nem hallgatta el, hogy Magyarországon nem vallásháború zajlik, hanem egy nép szabadságharca. A Habsburgok oldalán állt, mert szerinte ők a magyarokkal ellentétben meg tudják óvni a töröktől Európát. „A magyarok sérelmei eredetileg az Ausztriai Ház kegyetlenségeiből és elnyomó uralmából származik és főleg a jezsuita alávaló tevékenységéből, akik ezt a virágzó királyságot feláldozták, lakosságának vérével és szabadságjogaival tékozló módon bántak. Én leszek az utolsó, akik megkísérlem, hogy állítsam: a magyaroknak nem volt meg a legalaposabb okuk szabadságköveteléseikre. és hogy elvesztett privilégiumaik, üldözött vallásuk, papoktól elragadott földjeik, az udvaroncoktól bitorolt méltóságaik – mindezek olyan dolgok, amelyeket vissza kell kapniok” – fogalmazott az újságban Daniel Defoe. Defoe úgy látta, Angliának már csak azért sem jönne jól egy magyar győzelem, mert ebben az esetben megerősödne a francia befolyás a térségben, ami pedig rossz a szigetországnak. Olyan békét akart, amely teljesíti a magyarok ésszerű és jogos követeléseit, de nem dönti meg a Habsburgok dominanciáját Magyarországon: „A háború Magyarországon – szabadságharc. A nemesség követeli földjeit, tisztségeit, javait, amit elvett a papok kapzsisága, a németek kegyetlensége, a császár miniszterei, ünnepélyes egyezmények szent biztosítékai ellenére. A nép követeli az elveszetett alkotmányt, követeli szabad joggyakorlását és a törvény védelmét, követeli, hogy élete és szabadsága biztonságos legyen, követeli, hogy ne legyen tovább egyiptomi rabságban.” Végül a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc Defoe kívánalmainak megfelelően végződött, s az ország még hosszú évszázadokig Habsburg befolyás alatt állt. Daniel Defoe markáns véleménye miatt ismert lett Anglia szerte. Ekkor már látszott, hogy az írás az ő világa, kereskedőként ugyanis többször is megbukott. Irodalmi munkásságát talán csak Angliában ismernék ma is, ha nem írja meg 1719-ben a Robinson Crusoe című regényét, amely hihetetlen magasságokba emelte. Defoe a lapokban olvasta egy skót tengerész, egy bizonyos Alexander Selkirk történetét, akit 1704-ben egy vita után tettek ki egy lakatlan szigetre, ahol 4 évet és 4 hónapot töltött, majd visszatért a civilizációba. Defoe regényének főszereplője, Robinson Crusoe ezzel szemben 28 évet volt egy lakatlan szigeten, ahová hajótörés után került. A regény nagy sikert aratott, 1844-ben magyarul is megjelent, és azóta is számtalan kiadást ért meg. Több filmadaptáció is született Robinson történetéből. Idősebb korában sokat betegeskedett és végül 70 éves korában, 1731 áprilisában hunyt el Londonban. Tegyük hozzá, a hitelezők elől menekülve, elszegényedve, ugyanis hiába volt sikeres író, a vállalkozásai sorra csődöt mondtak az élete során, szinte mindig anyagi gondokkal küszködött. Mikor Defoe meghalt, még élt a magyar szabadságharc hőse, II. Rákóczi Ferenc, aki talán a törökországi száműzetésében még olvasott is arról, hogy elhunyt a híres angol író. Négy évvel később aztán Rákóczi is örökre elaludt. Érdekesség, hogy Defoe mellett Rákóczi is lapalapító volt, még 1705-ben a bécsi udvar kommunikációjának ellensúlyozására hozta létre az első magyar újságot, a latin nyelven megjelenő Mercurius Hungaricust, amely a magyar szabadságharc sikereiről számolt be. Kevés hatásfokkal, hiszen öt év alatt csupán hét száma jelent meg az újságnak. De erről bővebben majd legközelebb… Nyitókép: Daniel Defoe, a híres angol író, aki figyelemmel kísérte a magyar szabadságharcot Következik: II. Rákóczi Ferenc és az első magyar újság Forrás: A Rákóczi-szabadságharc és Európa. Szerkesztette és válogatta, a magyarázatokkal és jegyzetekkel ellátta Köpeczi Béla. Budapest, 1970, Gondolat.