● news.bsdnet.hu

A Japán Jegybank a vártnál hamarabb folytathatja a kamatemeléseket – erről beszélt a Bloomberg nek Kenzo Yamamoto, a BOJ korábbi ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a japán monetáris politika még mindig túlságosan támogató jellegű, ezért a jegybanknak gyorsabban kellene haladnia a normalizációval. Yamamoto úgy látja, hogy a jelenlegi környezetben a BOJ nem engedheti meg magának a hosszú kivárást. Bár a Bloomberg által megkérdezett közgazdászok többsége decemberre várja a következő kamatemelést, a volt jegybanki vezető szerint a lépés ennél hamarabb is bekövetkezhet . Érvelése szerint a pénzügyi kondíciók továbbra is túl lazák ahhoz képest, hogy Japánban az inflációs nyomás már hosszabb ideje érezhető. A jegybank ebben a hónapban 1%-ra emelte az irányadó kamatot , ami 1995 óta nem látott szintet jelent. Yamamoto azonban úgy véli, hogy ez önmagában még nem elegendő. Különösen azt emelte ki, hogy a BOJ saját mögöttes inflációs mutatója – amely kiszűri a friss élelmiszerek árát és az olyan egyszeri tényezőket, mint az állami támogatások – az elmúlt négy évben átlagosan 3% körül mozgott. Ez érdemben meghaladja a jegybank 2%-os inflációs célját. Ezzel szemben a hivatalosan kiemelten figyelt japán maginflációs mutató, amely csak a friss élelmiszereket nem veszi figyelembe, májusban mindössze 1,4%-on állt. Ezt részben Sanae Takaichi miniszterelnök megélhetési költségeket enyhítő intézkedései fogták vissza. A BOJ az utóbbi időben továbbra is azt kommunikálta, hogy az ártrendek még valamivel a 2%-os cél alatt vannak. Yamamoto ezt a megközelítést vitatja. Szerinte problémás lenne, ha a jegybank saját mögöttes inflációs mutatóját nem tekintené releváns jelzésnek. Úgy fogalmazott: a BOJ-nak most már nem a gazdaság további támogatására, hanem az infláció kordában tartására kellene helyeznie a hangsúlyt. A volt jegybanki vezető nemcsak a kamatpolitikát, hanem a BOJ kötvényvásárlási tervét is bírálta. A júniusi ülésen a japán jegybank úgy döntött, hogy a 2027-es pénzügyi évtől nem csökkenti tovább havi állampapír-vásárlásait, hanem nagyjából havi 2 billió jenes szinten tartja azokat. Yamamoto szerint ez a döntés nehezen indokolható. Elismeri, hogy nem lehet pontosan meghatározni, mekkora lenne a BOJ ideális állampapír-állománya, de úgy látja, a jelenlegi méret még mindig messze van egy normalizált szinttől. Véleménye szerint nem volt szükség arra, hogy a jegybank ilyen korán megállítsa a mérleg leépítését, mert ezzel továbbra is bőséges likviditást hagy a pénzügyi rendszerben. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy egy világos mérlegnormalizációs terv hiánya politikai kockázatokat teremthet. Ha a BOJ nem jelöli ki egyértelműen, hogyan és meddig kívánja csökkenteni állampapír-állományát, később könnyebben kerülhet olyan nyomás alá, hogy ismét növelje vásárlásait. Ez különösen érzékeny kérdés, mivel a japán kormány hagyományosan inkább a támogató monetáris politika irányába hajlik. Yamamoto szerint egy másik következmény az lehet, hogy a jegybanknak később a szükségesnél nagyobb kamatemelésekkel kell ellensúlyoznia a túl laza pénzügyi feltételeket. Vagyis ha a mérlegoldali normalizáció elakad, a kamatpolitikai szigorításnak kellhet nagyobb szerepet vállalnia. A BOJ részéről Shinichi Uchida alelnök a június 16-i sajtótájékoztatón azt mondta, még korai lenne megmondani, mekkora mérlegméret tekinthető megfelelőnek. A jegybank jelenlegi előrejelzése szerint állampapír-állománya 2030 elejére mintegy 37%-kal csökkenhet ahhoz a szinthez képest, amely közvetlenül a vásárlások visszafogásának megkezdése előtt állt fenn. Yamamoto számításai szerint azonban a folyamat így is rendkívül lassú maradna. Becslése alapján a BOJ állampapír-állománya 2035-ben még mindig körülbelül 200 billió jen lehet, ami nagyjából kétszerese annak a szintnek, amelyen a jegybank 2013 áprilisában elindította nagyszabású monetáris lazítási programját. Ez a program 2024 elejéig meghatározta a japán monetáris politikát. A hosszú éveken át tartó ösztönzés, az agresszív állampapír-vásárlások és a hozamgörbe-szabályozás következtében a BOJ mérlege a japán gazdaság méretét is meghaladta. A japán jegybank mérlege így arányaiban jóval nagyobbra nőtt, mint az amerikai Fedé vagy az Európai Központi Banké. Yamamoto szerint a mostani kötvényvásárlási terv lényegében azt üzeni, hogy a BOJ mérlege már nem fog visszatérni az ultra laza monetáris politika előtti szintre. Úgy látja, ez annak a hosszú éveken át folytatott rendkívüli monetáris ösztönzésnek a kellemetlen öröksége, amelyből Japán most próbál kilépni. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ