● news.bsdnet.hu

A Wikifarmer által készített, 158 ország több mint 10 ezer gazdálkodóját megszólaltató felmérés átfogó képet ad a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről világszerte. Az eredmények szerint a gazdák 83 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt évben a klímaváltozás vagy a kártevők miatt veszített a terméséből. Ráadásul minden negyedik gazda (25,2%) vesztesége meghaladta a teljes termés vagy állomány 25 százalékát, amit a jelentés súlyos veszteségként értékel. Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket. A felmérésből kiderül, hogy a gazdák jelentős része nincs megelégedve a termékeiért kapott árral. Azok közül, akik válaszoltak erre a kérdésre, 51,1% szerint nem kapnak igazságos árat a munkájukért. A bevételek terén sem jobb a helyzet: a gazdák 45,1 százaléka kevesebb nettó jövedelmet ért el, mint az előző évben, 24,1 százalék pedig jelentős visszaesést tapasztalt. Érdekesség, hogy a bevételek csökkenése nem egyenlően oszlik meg a világ régiói között. Európában a legrosszabb a helyzet, itt a gazdák 55,7 százaléka számolt be jövedelemcsökkenésről, míg például Óceániában csak 27,1 százalék. Dél-Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában is jelentős, de valamivel alacsonyabb a visszaesés mértéke. A klímaváltozás és a kártevők okozta károk gyakorlatilag minden gazdálkodót érintenek. A legkárosabb időjárási jelenség a felmérés szerint az aszály, amely a súlyos veszteséget elszenvedők 37,4 százalékánál jelentkezett. Ezt követi a szélsőséges hőség (23,2%), az áradások (15,9%), a viharok (10,3%) és a fagy (8,6%). A legsúlyosabb károkat Görögország, Olaszország, Afganisztán, India és Kolumbia gazdái jelezték. A felmérés azt is megállapította, hogy minél többféle időjárási kockázatnak van kitéve egy gazda, annál nagyobb az esélye a jövedelemcsökkenésnek. A statisztikai adatok egyértelmű összefüggést mutatnak a klímakockázat és a gazdasági bizonytalanság között. A gazdák jelentős része csalódott a kormányzati támogatásban. A válaszadók 63,4 százaléka az ötfokú skálán az alsó két szintre értékelte a kormányzati segítséget, közel fele pedig a legalacsonyabb pontszámot adta. Mindössze 13 százalék volt elégedett vagy nagyon elégedett a támogatással. Ez a tendencia minden régióban megfigyelhető volt, függetlenül az ország gazdasági helyzetétől. Különösen alacsony volt a támogatás megítélése Kamerunban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Görögországban, Lengyelországban és Peruban, ahol az átlagos értékelés mindössze 1,66–1,73 volt az ötből. Az adatok arra utalnak, hogy az állami támogatás hiánya szoros összefüggésben áll a gazdasági bizonytalansággal és az igazságtalan árakkal. A gazdák körében a gazdasági nyomás közvetlenül növeli a stresszt. A válaszadók több mint ötöde (21,4%) a maximális stressz szintet jelölte meg, míg több mint egyharmad (34,9%) a két legmagasabb szintre sorolta magát. A stressz különösen magas a 41–50 éves korosztályban, amikor a legnagyobb a pénzügyi és vezetői felelősség. Nem meglepő módon a nagyobb, 50 hektár feletti gazdaságok tulajdonosai átlagosan magasabb stresszről számoltak be, mint az egy hektárnál kisebb területen gazdálkodók. Ez arra utal, hogy a gazdaság mérete önmagában nem csökkenti, hanem sok esetben növeli a stresszt. Az adatok szerint azok a gazdák, akik közvetlenül, interneten keresztül értékesítik terményeiket, 35 százalékkal kisebb eséllyel számoltak be jövedelemcsökkenésről. Ez az összefüggés akkor is igaz maradt, ha figyelembe vették a régiót, a gazdaság méretét, az életkort és az időjárási kockázatokat. A termelői piacokon történő értékesítés is védőhatásúnak bizonyult, de az online értékesítés ennél is hatékonyabb volt. Az eredmények szerint a közvetlen fogyasztói kapcsolatok jelentős gazdasági előnyt jelenthetnek a gazdák számára. A válaszadók többsége főállású, kisgazda volt: 81,9 százalékuk a mezőgazdaságból él, 54,5 százalék pedig öt hektárnál kisebb területen gazdálkodik. A legnagyobb arányban afrikai gazdák töltötték ki a kérdőívet (38%), őket követte Európa (22,1%), Latin-Amerika (18,7%) és Dél-Ázsia (15,9%). A legtöbb választ Pakisztánból, Franciaországból, Algériából, Ugandából és Mexikóból kapták a kutatók. A felmérés eredményei a magyar gazdák számára is fontos tanulságokat hordoznak. A klímaváltozás, a kártevők és a piaci nehézségek nem csak hazai, hanem globális kihívások. Az online értékesítés és a közvetlen fogyasztói kapcsolatok jelentős lehetőséget kínálnak a jövedelemstabilitás javítására. Ugyanakkor a felmérés rávilágít arra is, hogy a gazdák elégedettsége és gazdasági biztonsága szoros összefüggésben áll az állami támogatások szintjével és minőségével. Forrásunk volt: OkDiario Indexkép: Chat GPT Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re , hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.