● news.bsdnet.hu

A Tisza országgyűlési frakciója a kétnapos rendkívüli ülés második napján, a délelőtti zárószavazások előtt tartott sajtótájékoztatót a Parlament sajtótermében kedden. Bujdosó Andrea frakcióvezető és Melléthei-Barna Márton frakcióvezető-helyettes a nap legfontosabb döntéseiről beszélt, köztük a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről és a polgármesteri javadalmazás korlátozásáról. A parlament kedden dönt a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről, valamint a polgármesteri és a vármegyei közgyűlési elnöki javadalmazás korlátozásáról szóló törvényjavaslatokról. Mindkét előterjesztést tiszás képviselők jegyzik. A képviselők emellett megkezdik az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát előkészítő javaslat vitáját is, amelyet szintén a frakció nyújtott be. Bujdosó Andrea azzal kezdte, hogy szerda éjfélig harmadfokú hőségriasztás van érvényben. Elmondta, olyan választókerületből érkezik, ahol komoly vízhiánnyal küzdenek, ezért is kérték a lakosságot a szolidaritásra és a vízfogyasztás visszafogására. Szerinte a helyzet rámutat arra, hogy a vízhálózattal kapcsolatban is van kormányzati teendő. A frakcióvezető megköszönte mindenkinek a munkáját, aki a hőségben segít, külön kiemelve a mentősöket, a tűzoltókat, a honvédséget, a szociális és az egészségügyi dolgozókat. Hozzátette, a Tisza képviselői a hétvégén és hétfő délután is vizet osztottak ott, ahol a vezetékes víz nem elérhető. A parlamenti munkára áttérve Bujdosó felidézte, hogy a frakció 11 ülésnapon van túl, a képviselők eddig több mint 75 órát üléseztek, és több mint száz képviselőjük szólalt már fel. Célként fogalmazta meg, hogy a ciklus során minden képviselőjük szót kapjon. Büszkeségét fejezte ki, amiért a teljesen új összetételű frakció egy meredek tanulási folyamat végére ma már ismeri a parlamenti munka részleteit. A nyári munkarendről azt mondta, csak minimális szünet várható. Egész nyáron dolgozni fogunk, nagyon minimális szünet várható, de attól függ, hogy hogyan tudunk haladni azokkal a törvényekkel, amelyek azt célozzák, hogy hazahozzuk az uniós forrásokat – fogalmazott Bujdosó Andrea. Bujdosó jelezte, hogy a mai napon várható a zárószavazás a Szuverenitásvédelmi Hivatalról és a polgármesteri fizetésekről, valamint napirenden van az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló javaslat is, amelyet Melléthei-Barna Márton nyújtott be. Melléthei-Barna „bohóc hivatalként” hivatkozott a szervezetre. A többi frakció tagjait arra kérte, gondolják át, megérte-e évi 6,9 milliárd forintért fenntartani egy olyan hivatalt, amely a civileket zaklatja. Az ügynökakták megnyitásával kapcsolatban Melléthei-Barna úgy fogalmazott, ezzel „pont 36 évet késtünk”, a korábbi próbálkozások pedig félresikerültek. A mai javaslat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvény módosítását célozza, így a titokgazdák a rendszerváltás előtti dokumentumok csaknem teljes körét átadnák. A lényeg szerinte az, hogy jelenleg mondvacsinált indokok alapján is fenntartható a minősítés. Példaként említette, hogy a titkosítás megmaradhat, ha egy iratban szereplő személy a rendszerváltás utáni szakszolgálatoknak is tagja volt, vagy ha az iratból rejtjelek ismerhetők meg. A javaslat egy bizottságot hozna létre, amelyben civilek és a szakszolgálatok emberei is helyet kapnának, és amely felülvizsgálná az iratokat, ha a szakszolgálat nem akarja feloldani a titkosítást. A végső döntést nem a bizottság hozná, de a testület révén megvalósulna egyfajta civil kontroll. A szankciókról kérdezve Melléthei-Barna azt mondta, ez a jogalkotás első lépése, és a szankciókkal is 36 évet késett az ország. Személyes példát is hozott. Nagypapámról egy parlamenti képviselő jelentett, ezt néhány éve oldották fel. Azt gondolom, ha kiderült volna erről az úriemberről, hogy a nagypapámról jelentett, akkor nem választották volna meg képviselőnek – mondta a frakcióvezető-helyettes, hozzátéve, hogy ha a kormány előterjeszti, ő a szankcionálást is támogatni fogja. Bujdosó Andrea jelezte, hogy szó lesz az egészségbiztosításról szóló törvénymódosításról is, amely a legsúlyosabb betegségekkel küzdő honfitársakat érinti, valamint egy adómódosításról. Hozzátette, hogy hétfőn megszavazták az Interparlamentáris Unió magyar nemzeti csoportjának megalakulásáról szóló javaslatot. Arra a kérdésre, hogy a Tisza-frakció támogatja-e a képviselői mandátum 8-12 évre való korlátozását, Melléthei-Barna azt felelte, furcsa időket élünk, amelyben egy 16 év alatt felépült rendszer lebontása közérdek. Szerinte a politikai akarat egyértelműen a korlátozás mellett szól, amelynek célja a politikai megújulás. Hozzátette, hogy a társadalmi egyeztetésen is érkeztek javaslatok, a végleges szöveget még várják, de a frakción belüli szavazás egyértelmű többséget mutatott a korlátozás mellett. Magyar Péter miniszterelnök a Forsthoffer Ágnes házelnököt nyilvánosan bíráló megszólalásáról kérdezve Melléthei-Barna úgy fogalmazott, a házelnök tekintélyét tiszteletben kell tartani, ez azonban jogi kérdés is. Személyes véleményeként hozzátette, hogy a házszabály a szó megvonását csak a képviselőktől teszi lehetővé, a kormánytagoktól nem, és a kérdés a házbizottsági ülésen dől el. Szerinte a miniszterelnöknek igaza volt. Bujdosó Andrea arra emlékeztetett, hogy a plenáris ülésen többször előfordult, hogy képviselő vagy kormánytag megkérdőjelezte a házelnök döntését, a házelnöknek azonban joga van az ilyen kérdésekben dönteni, és ez a parlamenti munka fontos eleme. A polgármesteri fizetések befagyasztását ért kritikákról Bujdosó azt mondta, a frakció magán kezdte a spórolást, és összességében 17 százalékkal csökkentette a saját illetményét. Szerinte az ország költségvetési helyzete még inkább indokolja a takarékos működést, a képviselői bércsökkentés pedig négyéves ciklusban 50 milliárd forint megtakarítást jelent. A polgármesterek esetében a frakcióvezető hangsúlyozta, hogy nem csökkentésről, hanem befagyasztásról van szó, mivel a juttatások és a költségtérítések másnaptól egységesen 9 százalékkal emelkedtek volna. A 15 százalékos juttatást indokolatlannak nevezte, mert az semmilyen elszámolást nem tartalmazott. Az így az önkormányzatoknál maradó keretet szerinte működésre lehet fordítani. Arról kérdezve, hogy Magyarországra látogat a Velencei Bizottság, Melléthei-Barna elmondta, a testületet Magyar Péter hívta meg. Hozzátette, reális esély van arra, hogy augusztus 20-ig új köztársasági elnöke legyen az országnak. Felidézte, hogy ez régi ígéretük, és mivel Sulyok Tamás önként nem mondott le, más módon kell rendezniük a kérdést, ami szerinte a választási akaratból következik. Az önkormányzatoktól elvont jogosítványokról Bujdosó azt mondta, a frakció a polgármesterekkel együtt szeretné átgondolni az önkormányzatok működését, és a tárgyalások minisztériumi szinten már elkezdődtek. Elismerte, hogy az önkormányzatoktól hatásköröket és forrásokat is elvontak, amit korábban maga is bírált, a szolidaritási hozzájárulás pedig túlfeszítette a kereteket. Hozzátette, hogy az egész rendszer átgondolása hosszabb folyamat. Az Aranykonvoj-ügyről kérdezve Melléthei-Barna jelezte, hogy a frakció nem kapott tájékoztatást, és a vizsgálóbizottság felállítását rossz ötletnek nevezte, mert a nyomozást a nyomozóhatóság végzi. Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor politikai tisztogatásnak nevezte egyes korábbi vezetők bíróság elé állítását, a frakcióvezető-helyettes azt mondta, kevesebb ideje volt a híreket olvasni, mert jogszabályt írt, de bízik benne, hogy a bíróság és a hatóságok tisztázzák az ügyeket, de további információjuk nincs róluk. (Borítókép: Melléthei-Barna Márton 2026. június 30-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)