● news.bsdnet.hu

Lesújtó megállapításokat tettek 2015-ben annak a kórházakat vizsgáló 180 oldalas jelentésnek a szerzői, amelyet a mai Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNGYK) elődje, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) folytatott le. A dokumentum elkészítéséhez száz fekvőbeteg-ellátást nyújtó kórház több mint 1700 osztályát vizsgálták, és arra jutottak, hogy az intézmények túlnyomó többsége már akkor sem teljesítette a biztonságos betegellátáshoz szükséges feltételeket. A dokumentumot a Direkt36 az elmúlt években többször is megpróbálta kikérni, azt azonban titkosították. Az idei választás után azonban megszerezték a jelentést. Ebben szakmánként szerepel, hogy milyen alapkövetelményeknek kell teljesülniük a betegek biztonságos ellátásához. Ide tartozik az eszközpark és a kórházi infrastruktúra, de az is, hogy minimum hány egészségügyi dolgozóra van szükség. A jelentés szerint 2015-ben egyetlen olyan kórház sem volt az országban, amely minden minimumfeltételnek maradéktalanul meg tudott felelni. A kórházak közel harmadában nem voltak biztosítottak a közegészségügyi feltételek, gyakran előfordultak problémák a betegellátás során használt textíliák minőségével, tisztaságával. Közel két tucat kórházi osztályon, köztük szülészeteken is felújításra lett volna szükség a tisztátalan, penészes falak miatt a vizsgálat szerint. A kórházak felénél az alapvető tárgyi feltételek sem teljesültek: 241 osztályról hiányzott például a defibrillátor, de nem volt elég lélegeztetőgép, újraélesztési eszköz, vagy éppen életmentő gyógyszer sem (például a stroke-ellátásban). A legnagyobb problémát már tizenegy évvel ezelőtt is az emberhiány jelentette: a szakorvosi és szakdolgozói létszám a szakmák több mint felénél nem érte el a működéshez szükséges minimumot. A minimumlétszámhoz képest országosan 1565 teljes állásban dolgozó szakorvos hiányzott a vizsgált intézményekből, ez 20 százalékos hiányt jelentett akkor. 53 szakmából mindössze tízben nem volt szakorvoshiány. Különösen nagy hiányt tapasztaltak a gyermekellátásban, a csecsemő és gyermek fül-orr-gégészetből a szakemberek több mint 75 százaléka hiányzott. Gyermekkardiológiai osztály két megyében úgy működött, hogy nem volt szakorvos, máshol csupán egy orvos jutott az egész megyére, csecsemő és gyermekszívsebészeti osztály pedig mindössze két kórházban volt elérhető. Utóbbi esetében a szükséges létszám száz százaléka hiányzott, vagyis az ellátást más osztályok bevonásával, szervezeti összevonásokkal biztosították. Ugyancsak nagy volt a hiány szakdolgozókból, országosan 10 százalékkal dolgoztak kevesebben az előírtnál, ez háromezer ember jelentett. A vizsgálatról készült dokumentum megemlíti, hogy Győr-Moson-Sopron és Vas megye kórházaiban az intenzív ellátás úgy működött, hogy a szakorvos nem is tartózkodott folyamatosan az osztályon. Az ellátás minimumfeltételeiben nagy különbségeket tapasztaltak földrajzi alapon: míg Budapesten több esetben a szükségesnél több szakember állt rendelkezésre, a fővárostól távolabbi megyék orvos- és szakdolgozóhiánnyal küzdöttek. Voltak olyan szakmák is, amelyek nem voltak elérhetők minden megyében: ortopédiai fekvőbeteg-ellátás például Nógrád és Pest megyében egyáltalán nem működött, az időseket ellátó geriátria pedig 19 megyéből 11-ben nem volt. „Olyan ágyakra van engedély, ami fizikailag az intézményben egyáltalán nem működik” – olvasható a jelentésben, tehát a hivatalos ágyszám nem minden esetben tükrözte a tényleges kapacitást. A Direkt36 a 2015-ös egészségügyi kormányzatra rálátó forrása szerint a dokumentum egyenesen a fiókba került, mert túlzónak tartották a még 2003-ban rögzített minimumfeltételeket, így a vizsgálat megállapításait sem vették komolyan. Azt a politikai harcot senki nem akarta felvállalni, hogyha elkezdenek csökkenni minimumfeltételekben rögzített számok, akkor az ellenzék és mindenki arra hivatkozott volna, hogy veszélyeztetik a betegeket – mondta az akkori terveket ismerő forrás. Amikor a dokumentum egy-két megállapítása 2016-ban terjedni kezdett a sajtóban, az akkori egészségügyi államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, eltúlzottnak tartja az adatokat és hozzátette, hogy a rendeletet meghaladta az idő. Takács Péter, aki az idei választásig az Orbán-kormány egészségügyi államtitkára volt, úgy fogalmazott, „2015-ben még nem tudtuk talpra állítani a magyar egészségügyet”, ezzel az „óriási” feladattal azóta se lettek készen. Takács hibának tartja, hogy a még 2003-ban rögzített feltételek nem minimum-, hanem optimumállapotot tükröztek, szerinte a szakma képviselői több mint húsz éve nem a minőségi betegellátáshoz alapvetően szükséges feltételeket gyűjtötték össze, hanem „kvázi kívánságlistát írtak”. A Direkt36 szerint megkérdezett egészségügyi szakértők, Lantos Gabriella és Kunetz Zsombor ugyanakkor ma is reálisnak értékelik ezeket a minimumfeltételeket. Nyitókép: MTI / Vajda János