● news.bsdnet.hu

Egy évtizedig nem hozták nyilvánosságra azt az országos felmérést, amely szerint egyetlen magyar kórház sem felelt meg teljesen a biztonságos ellátás feltételeinek. Egy 2015-ben készült, eddig titkosított hatósági vizsgálat szerint rendszerszintű problémák jellemezték a magyar kórházi ellátást már egy évtizeddel ezelőtt is. A Direkt36 oknyomozó portál által késziített, a Telex által most nyilvánosságra hozott, több mint száz intézményt és mintegy 1700 osztályt vizsgáló jelentés arra jutott: nem volt olyan kórház az országban, amely minden jogszabályban előírt minimumfeltételt teljesített volna. A hiányosságok több területen is megjelentek. Sok helyen nem voltak biztosítottak az alapvető higiéniai feltételek, ami hozzájárulhatott a kórházi fertőzések terjedéséhez. Előfordultak penészes falak, nem megfelelően tisztított textíliák, és olyan osztályok is akadtak, ahol felújításra lett volna szükség. Emellett gyakran hiányoztak alapvető eszközök, köztük életmentő berendezések, például defibrillátorok vagy lélegeztetőgépek. A legnagyobb problémát már akkor is a szakemberhiány jelentette. A vizsgálat szerint a szükséges szakorvosi létszám mintegy ötöde hiányzott, és a szakmák többségében nem állt rendelkezésre elegendő orvos. Különösen súlyos volt a helyzet a gyermekellátás egyes területein, ahol akár teljes régiók maradtak megfelelő szakellátás nélkül. Az ápolók körében is jelentős hiány mutatkozott, ami a betegellátás minőségére és biztonságára is kihatott. A jelentés szerint területi egyenlőtlenségek is jellemezték a rendszert: míg Budapesten bizonyos szakmákban túlkínálat volt, több vidéki térségben alapellátások hiányoztak. Olyan esetek is előfordultak, amikor az engedélyezett kórházi ágyak a valóságban nem léteztek, vagy az ügyeleti ellátás nem biztosított folyamatos szakorvosi jelenlétet. A dokumentum a döntéshozókhoz is eljutott, mégsem követte érdemi intézkedés. A jelentést „döntéselőkészítő anyagra” hivatkozva titkosították, és éveken át nem hozták nyilvánosságra. Kormányzati szereplők később azzal érveltek, hogy a minimumfeltételeket rögzítő szabályozás túlzó volt, és nem tükrözte a valós működési körülményeket. Szakértők ugyanakkor úgy látják, hogy a feltételek alapvetően a betegbiztonságot szolgálják, és inkább azok következetes betartása hiányzott. Az elmúlt években ráadásul tovább romlott a helyzet: a járvány után felgyorsult a szakemberelvándorlás, csökkent az aktív ágyak száma, és egyre több osztály működése vált bizonytalanná. A feltárt problémák így nemcsak múltbeli állapotot tükröznek, hanem a jelenlegi egészségügyi kihívások előzményeit is megvilágítják. A minimumfeltételekkel a nemrég megalakult Tisza-kormány is foglalkozott. A szakdolgozói kamara májusban több mint 50 oldalas dokumentumban mutatta be az egészségügyi ellátás problémáit, és megoldási javaslatokat is megfogalmaztak. Szerintük a fekvőbeteg ellátásában a személyi minimumfeltételek nem valósulnak meg, „a túlterhelés a betegbiztonságot veszélyezteti és kiégés szempontjából is kiemelt jelentőségű”. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Facebook oldalán megerősítette, hogy reális minimumfeltételekre lenne szükség. „A betegbiztonság ott kezdődik, hogy van elég, megfelelően képzett és megbecsült szakdolgozó a beteg mellett” – tette hozzá a miniszter.