← Vissza

news.bsdnet.hu

Az elmúlt 20 év legsúlyosabb hőhulláma után itt az ideje másként gondolni a vízre

HVG 2026-06-30 10:15
A felmelegedő éghajlat a vízciklust teszi szélsőségesebbé – mégpedig egyszerre két, ellentétes irányban. Egyfelől gyakoribbá és súlyosabbá válnak az aszályok és hőhullámok, amelyek apasztják a folyókat, tavakat és a felszín alatti készleteket. Másfelől ugyanez a felmelegedés a szélsőséges csapadékeseményeket – a villámárvizeket, felhőszakadásokat – is felerősíti. A klímaadaptáció vízügyi szempontból tehát kettős feladat: egyszerre kell felkészülni a túl kevés és a túl sok víz kezelésére. A Xylem víztechnológiai vállalat arra hívja fel a figyelmet, hogy a klímaválság valójában vízválság is: aszállyal és villámárvizekkel egyszerre küzdünk. „A klímaváltozást sokan elsősorban a hőmérséklet emelkedéseként élik meg, pedig a mindennapi életünket leginkább a vízbázis oldaláról érinti. Hőhullám idején ez különösen kézzelfogható: csökkennek a vízkészletek, nő a fogyasztás, és nagyobb teher hárul a vízellátó infrastruktúrára” – mondta Gampel Tamás, a Xylem értékesítési vezetője, aki szerint a víztechnológia ma már nem pusztán a víz szállításáról és tisztításáról szól, hanem arról is, hogyan alkalmazkodjunk a klímaváltozás szélsőségeihez https://hvg.hu/tudomany/20260629_hoseg-hohullam-nyar-ivoviz-vizhiany-globalis-felmelegedes-klimavaltozas Magyarország különösen kitett az aszályoknak. Az OECD országjelentése szerint az elmúlt harminc évből 23 évben alakult ki aszály, nyolc alkalommal pedig az ország területének több mint 80 százalékát érintette. Eközben a talaj nedvességtartalma folyamatosan csökken, a legsúlyosabban érintett alföldi térségekben helyenként már 100–130 milliméteres talajnedvesség-hiány alakult ki. Ezek a folyamatok jól mutatják, hogy a klímaváltozás Magyarországon elsősorban vízügyi kihívásként jelentkezik, amelyre a korszerű vízgazdálkodás és a digitális víztechnológia jelentheti az egyik legfontosabb választ. A Xylemnél úgy látják, hogy az adaptáció kulcsa egyre inkább a digitális vízgazdálkodás. A valós idejű érzékelők, az adatvezérelt előrejelzés és az intelligens hálózatkezelés lehetővé teszik, hogy a vízszolgáltatók ne csak reagáljanak a szélsőséges helyzetekre, hanem előre felkészüljenek rájuk – ami aszály idején különösen fontos, hiszen ilyenkor minden elcsöpögő liter pótolhatatlan. A vállalat szerint jó példa erre az Egyesült Királyság legnagyobb okos vízhálózata, amelyet a Yorkshire Water épített ki. A rendszer 84 mérési körzetet, mintegy 300 kilométer vezetéket és 74 ezer ingatlant fog át, és valós időben elemzi a hálózat adatait: a nyomásváltozásokból és a mintázatokból még azelőtt azonosítja a szivárgásokat, hogy azok kézzel foghatóvá válnak. megjelennének. A szivárgás 32 százalékkal, a látható meghibásodások pedig 57 százalékkal csökkentek Aszályos időszakban ez a fajta hatékonyság kulcsfontosságú lehet a vízellátás biztonsága szempontjából. A szakember szerint a magyar vízgazdálkodásnak is az aszály és a villámárvizek kettősségére kell berendezkednie. A témában nemrég helyszíni beszámolóval jelentkeztünk egy dél-alföldi projektről: félmilliárd forintot temet a föld alá Szeged, hogy ne száradjon ki a belváros . Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát .
Eredeti cikk megtekintése →