● news.bsdnet.hu

Miközben a kormány víztakarékosságra szólítja fel a lakosságot a rendkívüli hőség miatt, Bardóczi Sándor szerint Budapesten jelenleg nem a vízhiány jelenti a legnagyobb problémát. A főváros főtájépítésze a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában arról beszélt: a valódi gond az agglomeráció robbanásszerű növekedése, amelyet nem követett a víziközmű-hálózat fejlesztése. Új ablakban 2026. június 30. Reggeli gyors - Bardóczi Sándor 2026.06.30. 17:41 00:00 Budapest főtájépítésze Klubrádióban azt mondta, a főváros vízellátó rendszerét még úgy tervezték meg, hogy Budapest népessége eléri a két és fél millió főt. Ehhez képest ma már 1,7 milliónál is kevesebben élnek a városban, ráadásul a víztakarékos berendezések elterjedése is jelentősen csökkentette az egy főre jutó vízfogyasztást. „Budapesten nincs vízhiány, akkor lenne, ha nagyon alacsony lenne a Duna vízállása ” - mondta. Hozzátette: éppen ezért a fővárosi parkok öntözése továbbra is indokolt, mert a növényzetnek kulcsszerepe van a városi hőmérséklet csökkentésében. Bardóczi szerint a problémák elsősorban az agglomerációban jelentkeznek. Facebook-posztjában azt írta. "több agglomerációs településen okoztak gondot a múltban is a kánikula idején kialakuló vízhiányok, Solymártól Ráckevéig. Budapest népessége ennek ellenére hullámokban, de egyre fogy. Miközben az agglomerációja hízik, zabálja fel a város körüli zöld gyűrűt". „Ez az ész nélküli zöldövezeti fejlesztés, amit nem követett le az infrastruktúra fejlesztése, az most kezd visszaütni” - fogalmazott az interjúban. Szerinte sokan azért választották az agglomerációt, mert ott olcsóbbak voltak a telkek, csakhogy ennek az egyik oka éppen a hiányos közműhálózat volt. Emiatt egyre több településen merülhet fel a vízkorlátozás lehetősége. Arra is emlékeztetett, hogy néhány éve Solymáron lajtoskocsikkal kellett biztosítani az ivóvizet a lakosságnak. Ugyanerről posztolt a főpolgármester is. Erről itt írtunk. A klímaváltozás miatt egyre több vizet igényelnek a parkok Budapest főtájépítésze szerint a klímaváltozás Budapest zöldfelületeinek fenntartását is egyre nehezebbé teszi. Elmondása szerint jelenleg a fővárosi közparkoknak mindössze mintegy 6 százaléka rendelkezik automata öntözőrendszerrel, miközben a nyári vízigény évről évre meredeken nő. A Főkert az elmúlt években mintegy 60 százalékkal több vizet használt fel öntözésre, mint amennyivel eredetileg számoltak, az idei nyáron pedig ez akár 70 százalék is lehet. Bardóczi szerint ezért sürgősen fejleszteni kellene az automata, csepegtető öntözőrendszereket. Bardóczi arról is beszélt, hogy a fővárosban már javában zajlik a zöldfelületek fenntartásának átalakítása a klímaváltozáshoz alkalmazkodva. Ennek része a korábban sokat vitatott méhlegelők kialakítása, de az is, hogy a parkokon belül megkülönböztetik az intenzíven használt, rendszeres öntözést igénylő területeket az extenzívebben fenntartható részekről. Utóbbiakon egyre inkább szárazságtűrő növényfajokat telepítenek, amelyek kevesebb vízzel is életképesek. Hasonló szemléletváltás érvényesül a faültetéseknél is: a főtájépítész elmondta, nemrég új faültetési protokollt dolgoztak ki, amelynek célja, hogy a frissen telepített fák megfelelő életfeltételeket kapjanak, és sikeresen átvészeljék az első, különösen vízigényes éveket, amíg meggyökeresednek. Felhívta a figyelmet, hogy sok új lakópark- és irodafejlesztés csak látszólag zöld. Szerinte gyakran teljesen beépítik a telkeket, majd tetőkertekkel próbálják teljesíteni a zöldfelületi elvárásokat. Úgy fogalmazott, hogy a talajkapcsolat nélküli zöldfelületek olyanok, mint „egy lélegeztetőgépre kötött természet”, amely folyamatos mesterséges öntözést és fenntartást igényel. Facebook-bejegyzésében pedig arra is figyelmeztetett, hogy bár Budapest vízellátása jelenleg biztonságos, a klímaváltozás miatt a Duna szélsőséges vízállásai egyre nagyobb kihívást jelenthetnek a következő évtizedekben. Emellett kitért arra is, hogy a felmelegedő Duna miatt már most is előfordul, hogy korlátozni kell a paksi atomerőmű termelését, miközben a növekvő klímahasználat egyre nagyobb terhelést jelent az elektromos hálózat számára. Bardóczi Sándor az interjúban arról is beszélt, miért döntött úgy a Fővárosi Közgyűlés, hogy a Szabadság tér üzemeltetését visszaadja az V. kerületi önkormányzatnak. Elmondása szerint a kilencvenes évek elején azért került a fővároshoz több belvárosi, turisztikailag kiemelt zöldterület fenntartása, mert akkor még Budapest részesült a turizmusból származó bevételekből. Ez azonban megváltozott, amikor – Bardóczi felidézése szerint – Rogán Antal V. kerületi polgármesterként és országgyűlési képviselőként elérte, hogy ezek a bevételek teljes egészében a kerületekhez kerüljenek. A főtájépítész szerint így mára az a helyzet alakult ki, hogy az V. kerület használja és hasznosítja a Szabadság teret, miközben annak fenntartási költségeit eddig a főváros állta. Úgy fogalmazott: nem tartható fenn az a gyakorlat, hogy a kerület szedi be a térhasznosításból származó bevételeket, míg a zöldfelület helyreállítását a főváros finanszírozza. Példaként említette, hogy a Szabadság téren rendszeresen rendeznek olyan eseményeket – például szurkolói zónákat és fesztiválokat –, amelyek jelentősen megterhelik a park zöldfelületeit. Szerinte ezért gazdaságilag is indokolt volt, hogy a tér fenntartása ezentúl az V. kerület feladata legyen. Az interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)