● news.bsdnet.hu

Kínai tudósok áttörést értek el a nanotechnológia és a hagyományos festékipar ötvözésében, amikor egy új, ultra-fekete bevonatot fejlesztettek ki autók számára. Az innováció lényege, hogy a fényt szinte teljesen elnyelő nanocsöves technológiát kombinálták egy vízbázisú, szénpigmentes festékszóróval, így az autók karosszériájára könnyen felvihető, tartós és rendkívül sötét bevonatot hoztak létre. Az eredmény egy olyan fekete szín, amely gyakorlatilag nem ver vissza fényt, és „fekete lyuk” hatást kelt. Ez a fejlesztés különösen fontos Kínában, ahol a fekete autók népszerűsége az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt, és mára a luxus és státusz szimbólumává vált. Orbán Márton Newsroom újságíró Ezeket látta már? A fekete szín iránti kereslet Kínában az autópiac jelentős részét uralja , hiszen az idei évben várhatóan 7,5 millió új fekete jármű kerül az utakra. Ez a szám önmagában meghaladja az európai és észak-amerikai piacok együttes méretét, ami hatalmas lehetőségeket teremt a festékgyártók számára. A fekete szín népszerűsége nem új keletű, de a technológiai fejlődés most lehetővé teszi, hogy a korábban csak koncepcióautókon alkalmazott ultra-fekete bevonatok szélesebb körben is elérhetővé váljanak - írta a New Atlas . A 2019-es BMW X6 például már bemutatott egy hasonló nanotechnológiás bevonatot, amelyet „a világ legfeketébb autójának” neveztek. Ám a technológia akkor még túl drága és sérülékeny volt a gyakorlati alkalmazáshoz. A sanghaji kutatók által kifejlesztett új hibrid bevonat azonban áttörést jelent, mivel a nanocsöves technológiát hagyományos korom-pigmenttel kombinálja, így a bevonat nemcsak tartósabb, hanem könnyebben alkalmazható is. Az új anyag a látható fény 99,90 százalékát képes elnyelni, miközben hosszú távú stabilitást mutatott a víz- és páratartalom-tesztek során. A kutatók szerint ez a fejlesztés lehetővé teszi, hogy a luxusautók mélyfekete színe tömeggyártásban is elérhetővé váljon. Zhiwei Liu, a Nipsea Group kutatókémikusa szerint a fekete szín elegáns megjelenése és erőteljes vizuális hatása miatt mindig is a luxusautók elsődleges választása volt, és az autógyártók aktívan keresik a tömeggyártásra alkalmas megoldásokat. A technológia alapját a vertikálisan igazított szén-nanocsövek (VACNT) adják, amelyek mikroszkopikus méretű „erdőt” alkotnak. Ezek a nanocsövek szorosan egymás mellé rendeződve állnak merőlegesen a felületre, és rendkívüli fényelnyelő képességgel rendelkeznek. A VACNT-rácsok porózus szerkezete az UV-, a látható és az infravörös fény szinte teljes spektrumát képes elnyelni, ami a létező legfeketébb anyagok közé emeli őket. Az új hibrid bevonatban a korom-pigmentek és a nanocsövek együttműködése tovább fokozza ezt a hatást, miközben a bevonat felülete mikroszkopikus csúcsokból és völgyekből áll, amelyek optikai csapdákként működnek. A fekete szín iránti tudományos érdeklődés nem új keletű. Már 2014-ben a brit Surrey NanoSystems kifejlesztette a Vantablack nevű anyagot , amely szinte kétdimenziós megjelenést kölcsönzött a tárgyaknak. Ez az anyag híressé vált, amikor Anish Kapoor művész megszerezte a kizárólagos művészeti jogokat a használatára. Később a technológiát űrtávcsövekben is alkalmazták a fényvisszaverődések csökkentésére. A BMW 2019-es bemutatóautója szintén a Vantablack bevonatot használta, de a gyakorlati alkalmazás akadályokba ütközött a bevonat kényes és költséges jellege miatt. Az új kínai fejlesztés azonban leküzdötte ezeket a korlátokat, és a bevonat hagyományos autóipari szórótechnológiákkal is felvihető. A kutatók szerint a bevonat nemcsak tartós, hanem a fényelnyelési képessége is kiemelkedő, így az autóipar számára komoly lehetőségeket rejt. Bár nehéz pontosan meghatározni, hogy az új anyag valóban a „legfeketébb fekete-e”, a kutatás eredményei ígéretesek. Az ilyen szélsőséges fényelnyelési szintek mérése ugyanis önmagában is kihívást jelent, de a szakértők szerint az új bevonat már közel áll ahhoz, hogy elérje a 99,99 százalékos fényelnyelési szintet. Az eredményeket a Matter & Light című folyóiratban publikálták, és a technológia jövőbeli alkalmazásai izgalmas lehetőségeket tartogatnak. A BMW, a Mercedes-Benz, a Volkswagen-csoport és a Stellantis közösen fejleszt egy olyan szoftveralapot , amely a jövő autóinak digitális működését biztosíthatja. A riválisok összefogása hátterében egyértelműen a kínai autógyártók egyre gyorsabb technológiai fejlődése áll. Az európai és nyugati gyártók szerint már nem tartható fenn az a modell, amelyben minden vállalat saját maga fejleszti a teljes szoftveres infrastruktúrát, miközben a kínai versenytársak rekordtempóban hozzák piacra az új technológiákat. autóipar