● news.bsdnet.hu

A napok óta tartó hőhullám miatt többen is életüket vesztették. Európa számos országában rendkívüli hőség okoz komoly fennakadásokat és egészségügyi veszélyt. A forróság már nemcsak az embereket, hanem az infrastruktúrát is próbára teszi: Olaszországban egyes közlekedési lámpák műanyag burkolata is eldeformálódott a szélsőséges hőmérséklettől. A kontinensen napok óta tartó hőhullám az idei nyár egyik legsúlyosabb időjárási eseményének számít. A legfrissebb becslések szerint június 21. óta több mint 1300 többlethaláleset köthető a rendkívüli meleghez, miközben a meteorológusok és klímakutatók arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen extrém időjárási helyzetek egyre gyakoribbá válhatnak. A hőség látványos nyomokat hagyott maga után az olaszországi Veronában is. A közösségi médiában terjedő felvételeken jól látható, hogy több közlekedési lámpa műanyag árnyékolója egyszerűen megolvadt a perzselő napsütésben. Bár az ilyen esetek ritkák, jól mutatják, hogy a tartósan magas hőmérséklet nemcsak az emberek szervezetét, hanem a közlekedési és városi infrastruktúrát is jelentősen megterheli. Direi che l'estate è arrivata 🌡️ #caldo #eatate #verona #pov #veneto A hőhullám szinte egész Európát érinti. Becslések szerint mintegy 191 millió ember élt át legalább 35 C-fokos nappali csúcshőmérsékletet, míg több mint 380 millió ember olyan térségben tartózkodott, ahol 30 fok fölé emelkedett a hőmérő higanyszála. Közép- és Kelet-Európában több országban is történelmi rekordok születtek. Egyes mérőállomásokon Németországban 41,7, Lengyelországban 40,5, Csehországban pedig 41,9 C-fokot regisztráltak. Dániában is minden korábbinál magasabb, 37 C-fokos országos rekord született. Az olasz egészségügyi hatóságok a legmagasabb szintű hőségriasztást rendelték el több nagyvárosban, köztük Rómában, Milánóban, Velencében, Firenzében, Torinóban, Genovában és Bolognában. Több térségben 39 C-fok körüli csúcshőmérsékletre készülnek, ezért különösen az időseknek, a kisgyermekeknek és a krónikus betegeknek ajánlják, hogy a legmelegebb órákban lehetőleg ne tartózkodjanak a szabadban. Franciaországban több napon át 40 C-fok körüli hőség uralkodott, Párizsban is rendkívül magas hőmérsékleteket mértek. A forróságot végül heves zivatarok és felhőszakadások törték meg, amelyek ugyan átmeneti lehűlést hoztak, ugyanakkor újabb veszélyeket is okoztak. A meteorológiai szolgálatok szerint az intenzív esőzések, az erős szél és a villámárvizek számos térségben okoztak károkat, így a hőség után rövid időn belül egy másik szélsőséges időjárási helyzettel kellett megküzdeniük a lakosoknak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint Európa jelenleg a Föld leggyorsabban melegedő kontinense: az átlaghőmérséklet emelkedése megközelítőleg kétszerese a globális átlagnak. A kutatók szerint a mostanihoz hasonló hőhullámok kialakulásának valószínűségét jelentősen növeli az ember okozta klímaváltozás, ezért a jövőben várhatóan még gyakoribbá és intenzívebbé válhatnak ezek az extrém időjárási események. Amikor a külső hőmérséklet tartósan 35–40 C-fok közelébe emelkedik, a szervezet egyre nehezebben tudja fenntartani a normál testhőmérsékletet. Az erek kitágulnak, fokozódik az izzadás, a szív pedig gyorsabban ver, hogy segítse a hőleadást. Ez azonban jelentős terhelést ró a keringésre, különösen az idősekre, a krónikus betegekre és azokra, akik a szabadban dolgoznak. Ha a folyadék- és ásványianyag-veszteséget nem sikerül pótolni, kialakulhat hőkimerülés, amely gyengeséggel, szédüléssel , fejfájással és hányingerrel járhat. Súlyosabb esetben hőguta is felléphet, amikor a testhőmérséklet veszélyesen megemelkedik, a szervezet hőszabályozása összeomlik. Ez életveszélyes állapot, amely azonnali orvosi ellátást igényel. A hőség megterhelő hatását nem kizárólag a hőmérőn látható érték határozza meg. A magas páratartalom jelentősen rontja az izzadás hűtő hatását, ezért ugyanaz a hőmérséklet sokkal elviselhetetlenebbnek érződhet. A meteorológusok ezért egyre gyakrabban a hőérzetet vagy az úgynevezett hőindexet is figyelembe veszik. Az sem mindegy, mennyire tud lehűlni a levegő éjszaka. Ha trópusi éjszakák követik egymást, vagyis a hőmérséklet 20–25 C-fok alá sem csökken, a szervezet nem tud megfelelően regenerálódni. Ez fokozza a kimerültséget, rontja az alvás minőségét, és növelheti a szív- és érrendszeri problémák kockázatát. A szakemberek azt javasolják, hogy a legforróbb, általában 11 és 16 óra közötti időszakban lehetőség szerint maradjon árnyékban vagy hűvös helyiségben. A folyadékot rendszeresen érdemes pótolni, még akkor is, ha nem érez szomjúságot, mert a kiszáradás már enyhe mértékben is ronthatja a koncentrációt és a fizikai teljesítményt. A világos, jól szellőző ruházat, a fej védelme és a napszemüveg szintén segíthet csökkenteni a hőség okozta terhelést. Otthon érdemes a hajnali vagy késő esti órákban szellőztetni, nappal pedig sötétítővel vagy redőnnyel árnyékolni az ablakokat. Ha légkondicionálót használ, ne állítsa túl alacsony hőmérsékletre, mert a nagy hőkülönbség megterhelheti a szervezetet, amikor ki- és belép a hűtött helyiségből. Most érkezett: fontos figyelmeztetést adtak ki! Szerdáig meghosszabbodik a harmadfokú hőségriasztás # hőhullám Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on , az Instagramon vagy a X -en, Tiktok -on is!