● news.bsdnet.hu

Egy 2015-ben készült 180 oldalas jelentés szerint az Orbán-kormány tisztában volt azzal, hogy milyen komoly hiányosságokkal küzd a magyar egészségügy. A vizsgálatot a mai NNGYK elődje, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) folytatta le, és azt nézték meg, hogy az intézmények mennyire felelnek meg a 2003-ban rögzített minimumfeltételeknek – írja a Direkt36 oknyomozó portál. A portál egyik, az akkori egészségügyi kormányzatban dolgozó forrása szerint a felmérés eljutott a döntéshozókhoz, azonban az a fiókba került. A döntéshozók ugyanis túlzónak tartották a minimumfeltételeket, ezért az eredményeket sem vették komolyan. Politikai okokból azóta sem dolgozták át a minimumfeltételeket, a jelentést pedig titkosították. A forrás szerint a feltételeken azért nem változtattak, mert senki nem akarta felvállalni a minimumok csökkentésével járó politikai harcot. A vizsgálat szerint egyetlen kórház sem felelt meg teljesen a biztonságos gyógyítás feltételeit rögzítő jogszabálynak. Az ÁNTSZ 100 fekvőbeteg-ellátást nyújtó kórház több mint 1700 osztályát vizsgálta. Az ebből készült jelentés szakmák szerint mutatta be a legfőbb problémákat, konkrét kórházakat azonban nem neveztek meg benne. Az esetek 19 százalékában nem tartották be a járványügyi szabályokat és az alapvető higiéniai szabályokat sem. Leggyakrabban az egészségügyi textíliák tisztasága és minősége nem volt megfelelő. Csaknem két tucat kórházi osztály – köztük szülészetek – esetében megállapították, hogy a tisztátalan, penészes falak miatt felújításra lenne szükség. A higiénia mellett több helyen az orvosi berendezések sem voltak biztosítottak a kórházakban. Leggyakoribb hiányosság a defibrillátor volt, ez 241 osztályon nem volt elérhető, ami az összes vizsgált osztály 14 százaléka volt. Orvosokból és szakdolgozókból is magas volt a hiány: országosan 1565 teljes állásban dolgozó szakorvos hiányzott a vizsgált intézményekből. 53 szakmából pedig mindössze tízben nem volt szakorvoshiány. A legkritikusabb helyzetben a csecsemő és gyermek fül-orr-gégészet volt, ahol a szakemberek több mint 75 százaléka hiányzott. Két megyében például úgy működött a gyermekkardiológia, hogy nem volt szakorvos, máshol mindössze egy orvos jutott az egész megyére. Győr-Moson-Sopron és Vas megye kórházaiban az intenzív ellátás úgy működött, hogy a szakorvos nem is tartózkodott folyamatosan az osztályon. Voltak olyan szakmák, amelyek nem voltak elérhetők minden megyében: Nógrád és Pest megyében egyáltalán nem volt ortopédiai fekvőbeteg-ellátás, 19-ből 11 megyében pedig nem volt az időseket ellátó geriátria. Amikor a dokumentum néhány részlete 2016-ban terjedni kezdett a sajtóban, az akkori egészségügyi államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, eltúlzottnak tartja az adatokat, és hozzátette, hogy a rendeletet meghaladta az idő. Takács Péter szerint, aki 2022–2026 között volt egészségügyi államtitkár, 2015-ben nem tudták talpra állítani a magyar egészségügyet, és ezzel a feladattal azóta sem lettek készen. Takács a lapnak azt mondta, a 2003-ban rögzített feltételek nem minimum-, hanem optimumállapotot tükröztek, és nem a minőségi betegellátáshoz szükséges feltételeket gyűjtötték össze, hanem „kvázi kívánságlistát írtak”. A lap által megkérdezett két egészségügyi szakértő, Lantos Gabriella és Kunetz Zsombor azonban ezeket a minimumfeltételeket ma is reálisnak tartja. (Borítókép: Ónodi-Szűcs Zoltán 2016. december 9-én. Fotó: Marjai János / MTI)