● news.bsdnet.hu

A tétlenkedő ügyészségre egy új, példátlanul izmos, párhuzamos vádhatóság létrehozásával válaszolna Magyar Péter. Visszaüthet-e mindez, szükséges-e egyáltalán megduplázni az ügyészséget? A keddi nap az utolsó, amikor társadalmi egyeztetés keretében észrevételt lehet tenni a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról (NVVH) szóló törvénytervezethez . Nem könnyű feladat, hiszen hosszú, komplex szabályozásról van szó. Az e heti Közlönyben ezért három általános kérdésre keresek választ, amelyek segítséget nyújthatnak a leendő hivatal megértéséhez: Az első kérdés, hogy egyáltalán micsoda lenne az NVVH: erre leginkább az alaptörvény 17. módosításának javaslata adhat magyarázatot, amelyet a hivatal törvénytervezetével egy napon tettek közzé a kormány honlapján. Eszerint az NVVH létrehozatalát megalapozó alkotmányos szabályok az alaptörvény közpénzekről szóló fejezetében, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szabályainak ölelésében kapnának helyet (így újfent lenne 42. cikk, amely 2013 októbere óta üresen állt, miután a PSZÁF [Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete] funkcionálisan beolvadt az MNB-be). Az tehát egyértelmű – és nem is lehet túl meglepő –, hogy az NVVH-nak hatáskör szempontjából a közpénzekhez lenne köze. Az NVVH „független, kizárólag törvényben meghatározottak szerint, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként, mint közvádló, az állam büntetőigényének érvényesítőjeként jár el”. Státuszát tekintve így leginkább az ÁSZ-hoz hasonlítana, amelyet egyszerűen független – kizárólag a parlamentnek felelős – állami szervként lehet aposztrofálni. A független, parlamentnek felelős szervek egy analógiával élve olyanok, mint a nagyon alacsony szinten futó programkódok, azaz meglehetősen közel, egyetlen közvetítőre vannak a hardvertől, vagyis a választópolgároktól. Ez a közvetítő maga az országgyűlés. Az NVVH szervezetének és működésének részletszabályait is sarkalatos törvény tartalmazná, elnökét szintén kétharmaddal választanák (bár csupán 6 évre és nem 12-re, mint az ÁSZ elnökét), és ugyanolyan éves beszámolási kötelezettsége lenne, mint az ÁSZ elnökének. A következő kérdés a funkcióra vonatkozik: az NVVH röviden mindent és mindenkit vizsgálhatna, aminek és akinek a közpénzekhez köze van. A hivatal eljárástípusai lépcsőzetesen épülnek egymásra, azaz minél komolyabb egy ügy, annál erősebb eszközökhöz lehet nyúlni, egészen a bűntetőjogi felelősségre vonás kezdeményezéséig, és akár a vád képviseletéig, bíróság előtt. Kicsit olyan mintha rengeteg, külön-külön is kivételesen erős jogkört gyúrtak volna össze a kodifikátorok, és most várnának a villámcsapásra, amely életre kelti végre a teremtményt.