● news.bsdnet.hu

Sulyok Tamás köztársasági elnök nem mindennapi lépésre szánta el magát: június 11-én az Alkotmánybírósághoz fordult egy olyan kérdésben, amely már előzetesen is komoly hullámokat vetett a jogi és politikai szférában. Az államfő aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a parlamenti többség a jövőben olyan alkotmánymódosításokat hajthat végre, amelyek nem általános szabályozásra, hanem egyedi helyzetek rendezésére irányulnak. Ez a lépés nemcsak a jogászokat, hanem a politikai élet szereplőit is megosztotta. Itt olvashatod el a hivatalos szövegét a beadványnak! Sulyok beadványában arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy tisztázza: az ilyen, „egyedi helyzetek rendezését” célzó alkotmánymódosítások valóban az Alaptörvény részévé válhatnak-e. Az államfő szerint ugyanis, ha ezek nem tekinthetők valódi alkotmánymódosításnak, akkor az Alkotmánybíróságnak joga lenne tartalmilag is felülvizsgálni azokat. Ez a felvetés azonban több alkotmányjogász szerint is jogi nonszensz, hiszen nem egy már elfogadott módosításról van szó, hanem egy jövőbeli, hipotetikus helyzet megítéléséről. Drámai hír: meghalt a Drága örökösök színésznője, Nyakó Júlia A beadvány tartalma és célja komoly vitákat váltott ki az Alkotmánybíróság tagjai között is. A testület tagjai közül heten kizáratták magukat az ügyből, ami példátlan helyzetet teremtett. A hatályos törvények értelmében ugyanis az Alkotmánybíróság nem határozatképes, ha ennyi tag nem vesz részt az ügy tárgyalásában. Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke végül kénytelen volt levenni az ügyet a napirendről, ezzel gyakorlatilag megakadályozva, hogy bármilyen döntés szülessen. A köztársasági elnök lépése nemcsak jogi, hanem politikai szempontból is vihart kavart. Magyar Péter miniszterelnök élesen bírálta Sulyok beadványát, amelyet „a szánalom kategóriájába” sorolt. A kormányfő szerint az államfő, aki korábban nem emelte fel szavát a jogállamiságot érintő kérdésekben, most kizárólag saját pozícióját és fizetését félti. Ez a kijelentés tovább élezte a politikai feszültséget, és újabb támadási felületet biztosított az ellenzék számára is. Sulyok Tamás ugyanakkor közölte, hogy tudomásul veszi az Alkotmánybíróság döntését, és nem kívánja tovább forszírozni az ügyet. Ez azonban aligha jelenti azt, hogy a vita lezárult volna. Forrás