● news.bsdnet.hu

Magyar Péter június 29-i  videóüzenetében  többek között kitért a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra is. A miniszterelnök ismételten felszólította az augusztus 31-ig megszüntetésre ítélt alapítványok kuratóriumait, hogy ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek az állami vagyon értékét, összetételét vagy tulajdonjogát érintik. Aki ennek ellenére megpróbálja az utolsó pillanatban magánkézre játszani a magyar emberek vagyonát, annak viselnie kell a büntetőjogi és polgárjogi felelősséget. A magyar állam vagyonát meg fogjuk védeni – jelentette ki. Az Orbán-kormány a koronavírus-világjárvány alatt hozta létre a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) rendszerét, amely egy speciális magyar jogi megoldás. A 2011-es törvény indoklása szerint „az állam a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok magánjogi autonómiájának és az Alaptörvény ben biztosított alapjogok – különös tekintettel a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságára – szabad gyakorlásának tiszteletben tartása és védelme mellett a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a közfeladat-ellátás ezen korszerű és unikális formáját.” Ennek érdekében az állam milliárdokat adott át a kekváknak épületek, termőföldek vagy részvények formájában. Az új intézményi struktúra célja a felsőoktatás szerkezeti reformja volt, amely megteremti az intézmények pénzügyi önállóságát. A reform időszerűségét ugyan kevesen vitatták, mégis sokan szóvá tették : az alapítványi struktúra inkább azt a célt szolgálja, hogy kiterjessze a kormánypárt politikai befolyását a felsőoktatás, az elitképzés és a kultúra bizonyos területei felett. Ezt a kritikát támasztotta alá, hogy az alapítványi kuratóriumokba javarészt kormánypárti politikusokat és a kormányhoz közel álló akadémikusokat, üzletembereket neveztek ki határozatlan időre. A legfeljebb ötfős kuratóriumok tagjait az alapító, azaz az állam képviselője, a kormány jelölte ki. És miután a korábbi összeférhetetlenségi szabályokat 2021-ben egy tollvonással eltörölték, több miniszter és államtitkár is tagja lett a testületeknek. Azzal együtt, hogy Gulyás Gergely 2023 elején bejelentette, hogy a miniszterek önként lemondanak kuratóriumi tagságukról, a szabályozási problémákat az „önkéntes lemondás” sem oldotta meg. Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében született 2026. évi XVIII. törvény két lépcsőben szünteti meg a kekvákat: Nem utolsó sorban: az alapítványoknak adományozott mintegy háromezer milliárd forint értékű állami vagyont visszaveszik. A Portfólió gyűjtése szerint ebből hozzávetőeg 1900 milliárd az alapítványi egyetemek nettó vagyona. A kiszervezett vagyonelemek listája hosszú, és olyan elemek is szerepelnek benne, mint például a győri reptér vagy a gödöllői kastély. A törvény tehát a nem felsőoktatási célú alapítványoknál a megszüntetést és az állami vagyon visszarendezését írja elő, míg az egyetemeket fenntartó alapítványoknál szigorúbb működési és ellenőrzési szabályokat állapít meg. A törvény értelmében tizenöt,  közfeladatként nem felsőoktatási tevékenységet ellátó alapítvány szűnik meg augusztus végén. Addig is a kormány vette át az irányítást fölöttük. Egy június 30-án hatályba lépett kormányhatározat kijelölte azokat a minisztereket, akik a magyar állam nevében kizárólagosan gyakorolják az alapítói jogokat a felsőoktatási tevékenységet nem ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok felett. A jogszabály mellékletében szereplő táblázat szerint: Azzal, hogy eldőlt a kekvák sorsa, kuratóriumi elnökök és tagok mondanak le sorban megbízatásaikról. Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója a Budapesti Corvinus Egyetemet működtető alapítvány kuratóriumi tagságáról és elnöki posztjáról mondott le. Mint lemondó levelében írta: Meggyőződésem, hogy az alapítványi működési forma jót tett a Corvinusnak. Ugyanakkor látom, hogy a közelgő jogszabályváltozás folyamán az egyetem valamilyen más és új feltételrendszer mellett fog működni. Bízom abban, hogy az új megőrzi a mostani vívmányokat és a változtatások egy még jobb egyetem irányába indulnak el. A Telex értesülése szerint más egyetemeknél is történtek változások. Csányi Sándor, az OTP elnöke június 15-én mondott le a Soproni Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemekért Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről. Mindkét kuratórium még aznap új tagot választott Pókos Gergely személyében. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriuma és felügyelőbizottsága június 15-i rendkívüli, együttes ülésén Éder Tamást, míg a Soproni Egyetemért Alapítvány kuratóriuma és felügyelőbizottsága június 15-i rendkívüli, együttes ülésén Csóka Pétert választotta meg kuratóriumi elnöknek. Világi Oszkár, a Mol Nyrt. vezérigazgató-helyettese, aki 2026. január 26-a óta volt a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke, szintén távozott posztjáról. Jelenleg már Veres Pál a Miskolci Egyetem kuratóriumi elnöke. Hernádi Zsolthoz hasonlóan távozott a Budapesti Corvinus Egyetemet működtető alapítvány kuratóriumából Váradi József, a Wizz Air vezetője is. A lemondások hátterében az egyetemeket fenntartó alapítványok bizonytalan jövője állhat. Noha a felsőoktatási célú alapítványokat csak 14 hónap múlva szüntetik meg, a közismert üzletemberek jobbnak látták, ha ideje korán utat nyitnak a Tisza-kormány előtt. A kuratóriumi tisztségről való lemondás önmagában nem mentesít senkit a korábbi döntésekért viselt esetleges jogi felelősség alól. Ha valaki kuratóriumi tagként vagy elnökként jogszabályt sértett, például hűtlen kezelést követett el, vagy polgári jogi kárt okozott, akkor – ahogy Magyar Péter is fogalmazott – a büntetőjogi és polgárjogi felelősséget viselnie kell. (Borítókép: Magyar Péter és Csányi Sándor az UEFA Bajnokok Ligája-döntőjén a Puskás Arénában 2026. május 30-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)