● news.bsdnet.hu

A hazai villamosenergia-rendszer pillanatnyi felhasználását jelző bruttó rendszerterhelés már este 6 óra előtt átlépte az eddigi nyári csúcsot jelentő 7 036 megawattot (MW), majd tovább emelkedve fél 8 után 7 488 MW-on tetőzött június 29-én, hétfőn este. A történelmi rekord megdöntése ugyanakkor még várat magára, ugyanis az idén januárban felállított téli rendszerterhelési csúcs 8 182 MW. A Mavir becslései és tervei alapján akár már a következő napon, kedden újabb nyári rendszerterhelési rekord születhet, ami már akár a 7 600 MW-ot is meghaladhatja. A rekorddöntés fő oka a rendkívüli időjárásban keresendő: a Magyarországot is elérő extrém hőségben sok helyen 40 Celsius-fok fölötti, júniusban eddig még nem tapasztalt csúcshőmérsékleteket mértek, aminek hatására megugrott a hűtési igény és a légkondicionáló berendezések használata. A hazai lakossági légkondicionáló berendezések (klímák) száma a 2 milliót közelítheti, emellett egyre több egyéb, lakossági és vállalati hőszivattyú működik országszerte. A rendszerterhelést az elektrifikáció, például az itthon is gyarapodó számú villanyautók gyakran szintén az esti fogyasztási csúcsidőszakban történő töltése is fokozza. A villamosenergia-rendszer más országokhoz hasonlóan alig tud lépést tartani a termelési és fogyasztási szokások változásával és az igények növekedésével. Bár az áramimport aránya az elmúlt időszakban éves átlagban 20% körüli szintre csökkent, j ellemzően a legkritikusabb időszakokban rendre megugrik, akár 50% körüli értékeket is elérve , emellett a hálózat bővítése, fejlesztése sem volt képes lekövetni az igények változását. Az erőmű- és hálózatfejlesztési tervek , illetve a helyreállítási alap felszabadított uniós forrásai hosszabb távon javíthatják a helyzetet, de rövid távon, szélsőséges időjárási helyzetben indokolt az óvatosság. Ennek megfelelően Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a mostani hőhullám megérkezése előtt arra kérte a lakosságot, hogy a nyári hőség idején, különösen a 18 és 21 óra közötti időszakban mérsékelje villamosenergia-fogyasztását a rendszer terhelésének csökkentése érdekében. A hétfő esti rendszerterhelési rekord idején a hazai villamosenergia-felhasználás mintegy 40%-át import fedezte, a hazai gázerőművek 24%-kal, a Duna felmelegedése miatt csökkentett kihasználtsággal működő Paksi Atomerőmű 16%-kal, a naperőművek 10%-kal, a csúcsra „feltekert” barnakőszén-lignit- és olaj erőművek pedig megközelítőleg 7%-kal vették ki részüket az ellátásból, miközben a szélerőművek termelése minimális volt. A rendszerterhelési és termelési adatokból nem derül ki, milyen mértékben, de bizonyosan a bővülő hazai akkumulátor-állomány is besegített az esti fogyasztási csúcsigény kielégítésébe, illetve a rendszerterhelés mérséklésébe. A piaci és maviros akkumulátoros energiatárolók beépített teljesítőképessége június elején már 577,2 MW volt. A megemelkedett áramigény a nagykereskedelmi villamosenergia-piaci árakat is felhúzta, a rekorddöntés idejére közel 800, június 30., a hőség várható tetőzésének estéjére pedig már közel 1000 euró/megawattórás (MWh) árak alakultak ki a HUPX másnapi piacán. A felmelegedés, a klímák terjedése és az elektrifikáció miatt hosszabb távon is folytatódhat a rendszerterhelési csúcsok emelkedése: a Mavir hálózatfejlesztési tervében úgy számol, hogy a nyári (esti) fogyasztási csúcs 2031-ig akár 11 000 MW közelébe is emelkedhet. Lényeges megjegyezni ugyanakkor, hogy a magyar villamosenergia-rendszer terhelése nem azonos a teljes terheléssel. A gyakran helyben, mérőóra mögött elfogyasztott termelésű háztartási méretű (HMKE) és saját célra termelő (SCTE) kiserőművek - amelyek elsöprő többsége napelemes rendszer - hivatalosan nem képezik a villamosenergia-rendszer részét. Ezért a hivatalos rendszerterhelési adatok nem tartalmazzák ezt az energiamennyiséget, amely a Mavir "teljes terhelés" mutatójában jelenik meg, és valójában ez feleltethető meg az ország pillanatnyi valós felhasználásának. A mutató alapján megállapítható, hogy az ország teljes áramfogyasztása a dél körüli órákban a legmagasabb, ennek jelentős része azonban nem a közcélú hálózatot terheli, köszönhetően a HMKE-knek és SCTE-knek. A teljes terhelési és rendszerterhelési értékeket összevetve látszik, hogy nap közben a HMKE és SCTE erőművek, illetve ezek helyben elfogyasztott termelése már jóval több mint 2 000 MW-tal mérsékli a központi rendszer terhelését. Ezen termelő egységek nélkül a terhelés június 29-én dél körül 8 300 MW fölött alakult volna, amikor is a bruttó hitelesített rendszerterhelési tényadat 6 269 MW volt. (A bruttó rendszerterhelés az erőművek által összesen megtermelt és a hálózatba betáplált energia, míg a nettó rendszerterhelést úgy kapjuk meg, hogy a bruttó termelésből levonjuk az erőművek saját célú villamosenergia-felhasználását.) Címlapkép forrása: Angel Garcia/Bloomberg via Getty Images