● news.bsdnet.hu

A lista élén Norvégia áll, ahol az adóbevételek a GDP 44,3 százalékát teszik ki. Szorosan követi Finnország 43,7 százalékkal, majd Dánia 43,4 százalékkal. Az első tíz helyen főként európai országok szerepelnek, köztük Franciaország (43,8 százalék), Belgium (42,4 százalék), Ausztria (42,1 százalék), Olaszország (41,8 százalék), Luxemburg (41 százalék), Svédország (40,6 százalék) és Szlovénia (40 százalék). A Visual Capitalist szerint Magyarország a középmezőny felső részében található. A hazai adóbevételek a GDP 37,9 százalékát teszik ki, ami az OECD 34,1 százalékos átlagánál magasabb érték. Ezzel Magyarország megelőzi többek között Németországot (38,1 százalékhoz közeli szint), Hollandiát, Spanyolországot, Lengyelországot és az Egyesült Királyságot is, miközben elmarad a skandináv országoktól és Franciaországtól. A közép-európai régióban Magyarország a magasabb adóbevétellel működő országok közé tartozik. A GDP 37,9 százalékának megfelelő adóbevétel magasabb a cseh és a lengyel értéknél, nagyjából megegyezik a szlovák adattal, ugyanakkor elmarad Szlovéniától és Ausztriától. A legnagyobb különbség Romániához képest látható, ahol az állam lényegesen kisebb arányban jut adóbevételekhez a gazdaság teljesítményéhez viszonyítva. A rangsor másik végén Mexikó áll 18,6 százalékkal, míg Írország 21,9, Chile 20,8 és az Egyesült Államok 25,6 százalékos adóbevétel/GDP aránnyal szerepel. Az amerikai érték különösen alacsonynak számít az OECD-tagállamok között. A GDP-arányos adóbevétel önmagában nem mutatja meg, hogy egy országban magasak vagy alacsonyak az egyes adónemek. A mutató azt fejezi ki, hogy az állam összes adó- és járulékbevétele mekkora részt képvisel a gazdaság teljes éves teljesítményéből. Az OECD szerint ezt az arányt befolyásolja az adórendszer szerkezete, a társadalombiztosítás finanszírozása, valamint az állami szolgáltatások mértéke is. Az OECD-tagországok átlagos GDP-arányos adóbevétele 34,1 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 33,7 százalékról, vagyis 2021 óta először nőtt ismét a mutató. Az emelkedés azt jelzi, hogy a fejlett gazdaságokban az államok egyre nagyobb bevételt vonnak el a gazdaság teljesítményéből, ugyanakkor ennek hátterében nem kizárólag adóemelések állnak. Az elemzések szerint növekedést több tényező együttesen okozta. A munkaerőpiac számos országban továbbra is erős maradt, a bérek emelkedése pedig növelte a személyi jövedelemadó- és járulékbevételeket. Emellett a magas inflációt követően több országban nominálisan is jelentősen nőttek az adóalapok, ami automatikusan magasabb költségvetési bevételeket eredményezett. Az is látható, hogy a fejlett országok költségvetéseire egyre nagyobb nyomás nehezedik. Ezek a tényezők tartósan magas bevételi igényt teremtenek. A GDP-arányos adóbevétel ugyanakkor nem azt mutatja meg, hogy egy országban magasak vagy alacsonyak az egyes adókulcsok. A mutató azt fejezi ki, hogy az állam összes adó- és járulékbevétele mekkora részt tesz ki a gazdaság éves teljesítményéből. Ezt jelentősen befolyásolja az adórendszer szerkezete, a társadalombiztosítás finanszírozásának módja, valamint az állam által nyújtott szolgáltatások köre. Jól látszik az is, hogy a magas adóbevétel nem feltétlenül jelent kiegyensúlyozott költségvetést. Franciaország például az OECD egyik legmagasabb GDP-arányos adóbevételével rendelkezik, mégis komoly kihívást jelent számára a költségvetési hiány és az államadósság kezelése. Az Egyesült Államok ezzel szemben jóval alacsonyabb adóbevétel mellett működik, ugyanakkor az állami szolgáltatások és a szociális ellátórendszer szerkezete is jelentősen eltér az európai modellektől.