● news.bsdnet.hu

Június 29-én új fejezet nyílt a magyar villamosenergia-rendszer történetében. A Mavir hitelesített adatai szerint este 19:30-kor a hazai bruttó rendszerterhelés elérte a 7488 megawattot (MW), amellyel megdőlt a korábbi, 2024. július 16-án mért 7036 MW-os nyári rendszerterhelési rekord. Még beszédesebb, hogy a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) és a saját célra termelő naperőművek áramtermelő teljesítményét is figyelembe véve a magyar villamosenergia-rendszer tényleges terhelése 7587 MW volt – írja összefoglalójában Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő. Mint rámutat, ez nem egyszerűen új rekord, henem egy rendkívül fontos jelzés arról, hogy Magyarország villamosenergia-igénye egyre gyorsabban növekszik, miközben a nyári hőhullámok mára a téli csúcsterhelésekkel összemérhető kihívást jelentenek a villamosenergia-rendszer számára. A rekordnál is sokkal tanulságosabb, hogy miből állt össze a rendszer működése a legkritikusabb esti órákban. Miközben a fogyasztás történelmi csúcsra emelkedett, a nappali órák meghatározó technológiája, a napenergia szinte teljesen eltűnt a rendszerből. Vagyis pontosan akkor, amikor a villamosenergia-igény történelmi csúcsra emelkedett, a két legnagyobb időjárásfüggő technológia együttesen alig több mint 500 MW-tal járult hozzá az ellátáshoz. Mi tartotta eensúlyban a magyar villamosenergia-rendszert? A mostani rekord egy másik fontos összefüggésre is rávilágított. A rendkívüli hőség nemcsak a villamosenergia-igényt növelte meg, hanem a Duna magas vízhőmérséklete miatt a Paksi Atomerőmű teljesítményét is mérsékelni kellett a környezetvédelmi előírások betartása érdekében. Vagyis ugyanaz az időjárási helyzet egyszerre növelte a fogyasztást és csökkentette az egyik legfontosabb hazai alaperőmű rendelkezésre álló teljesítményét.Éppen ezért különösen fontos, hogy a Paks II. Atomerőmű tervezése során erre a problémára már műszaki megoldás született. Az új blokkok korszerű hűtőrendszere lehetővé teszi, hogy a visszavezetett hűtővíz hőmérséklete lényegesen alacsonyabb legyen, így a Duna felmelegedése kisebb mértékű lesz, és szélsőséges nyári időjárási körülmények között sem kell a mostanihoz hasonló teljesítménykorlátozásokkal számolni. A június 29-i rendszerterhelési rekord tehát messze túlmutat egyetlen szám jelentőségén. Azt bizonyította, hogy a villamosenergia-rendszert nem a beépített kapacitások, hanem az adott pillanatban ténylegesen rendelkezésre álló teljesítmények tartják működésben. Hiába rendelkezik Magyarország közel ötezer megawatt ipari napelemes kapacitással, amikor lemegy a Nap, a rendszernek ugyanúgy szüksége van