● news.bsdnet.hu

Az elmúlt évek egyik legerősebb befektetési trendje világszerte a passzív befektetések és azon belül az ETF-ek térnyerése. A befektetők egyre nagyobb része dönt úgy, hogy magas költségű, aktívan kezelt alapok helyett költséghatékony, átlátható és egyszerűen elérhető ETF-eket választ. A magyarázat egyszerű, minél hosszabb időtávot nézünk, annál nagyobb szerepe van a ténylegesen elért hozamban a termékhez kapcsolódó költségek nagyságának. Az Egyesült Államokban 2025 végére a passzív befektetések aránya már meghaladta az 55%-ot, miközben az aktív alapoknak csupán kisebb része tudta tartósan felülteljesíteni benchmarkját. Európában is dinamikusan nő a passzív befektetések aránya: a befektetők folyamatosan áramoltatják tőkéjüket az ETF-ekbe, amelyek mára a modern portfólióépítés alapvető eszközeivé váltak. 2026 első negyedévében a beáramló tőke 65%-a passzív befektetésekbe került Európában, melynek nagyrésze ETF volt. Az ETF (exchange-traded fund) olyan befektetési alap, amellyel a tőzsdén lehet folytonosan kereskedni, részvényekhez hasonlóan. Míg hagyományos befektetési alapoknál az elszámolás és a kereskedés napvégén történik, addig az ETF-ek esetén folyamatosan nyomon követhető az ár. Az ETF mögöttes termékeket képez le, melyek leggyakrabban részvény- vagy kötvényindexek. Így az alapon keresztül kvázi a befektetők tulajdonában van a mögöttes részvény, illetve kötvény portfolió. A befektetők jóval kisebb költségek mellett tudnak ETF-ekbe fektetni, mint a hagyományos befektetési alapokban. Ez számos okra vezethető vissza: Az egyik legolcsóbb ETF-ek az S&P500-at követő ETF-ek, melyek teljes költség mutatói 0,1% alatt vannak. Ezzel szemben az aktívan kezelt alapok 1% vagy akár 2% feletti költségmutatóval rendelkeznek. A Budapesti Értéktőzsdén több mint 30 ETF érhető el. A legnépszerűbb ETF-ek között van két ETF, amelyek Magyarországra, illetve a régiónkra fókuszálnak, és amelyekkel a befektetők remekül ki tudják használni a terméktípus előnyeit, illetve a piacban rejlő lehetőségeket. Ezek a magyar piacot követő BUX index-re, illetve a régió jelenleg hat országát követő CETOP NTR index-re épülő, magyar kibocsátású ETF-ek , mindkettőt az OTP Alapkezelő bocsátotta ki. Ezekkel a termékekkel nem kell a befektetőnek egyesével megvásárolnia 10-20 darab hazai és régiós részvényt, azokból az indexeknek megfelelő súlyokat kialakítani, a súlyokat folyamatosan kiigazítani (pl. osztalékok kifizetéskor, vagy az indexkosár változásakor évente kétszer) és a régiós papírok miatt oda-vissza devizát váltani. Jelenleg a BUX ETF nettó eszközértéke két év alatt négyszeresére emelkedett és meghaladta a 12 milliárd forintot. A BUX ETF megvásárlásával a befektetők 2025-ben 40%-os hozamot érhettek el. A termék 2006 indulása óta ötszörösére emelkedett az árfolyama, 10 évre visszatekintve az évesített hozama megközelíti a 18%-ot. A CETOP ETF népszerűsége a két évvel ezelőtti (2024. áprilisi) indulása óta töretlen. Indulási évéhez képest ötszöröződött a napi átlagforgalma – elérve a napi 600 ezer eurót –, 2026-ra a nettó eszközérték elérte a 132 millió eurót, és 2025-os hozama meghaladta az 56%-ot. A CETOP ETF teljes költség mutatója (TKM) 0,70%, míg az aktívan kezelt hasonló regionális alapok 2-3-szor magasabb TKM-mel működnek. A különböző típusú befektetési formák átlagos TKM-jénél is jelentősen alacsonyabb a CETOP ETF költségmutatója. A CETOP ETF azoknak a befektetőknek is lehetőséget nyújt, akik euróban lévő pénzeszközeiket szeretnék befektetni, mivel ez a termék euróban denominált. A BÉT-en a BUX ETF és CETOP ETF esetében a folyamatos kereskedés mellett a folyamatos likviditás is biztosított, mivel árjegyzői rendszer garantálja az alacsony spread melletti kereskedést. Így a befektetőknek nem kell félni a magas implicit költségek miatt sem, növelve a költséghatékonyságot. Habár magas múltbeli hozamok voltak a magyar piacon és régióban, még mindig olcsónak számít Közép-Európa. 2026 elején a magyar piac „drágasági mutatója”, a P/E rátája mindössze 8,6 volt, a CETOP indexé pedig 10,9. Ezzel szemben a fejlettebb német piacnál 15,8, Japán esetén 17, az USA-ban pedig 22,1. Tehát a BUX és CETOP ETF-ek még mindig vonzó lehetőséget kínálnak kedvező értékeltség mellett. Aki pedig a régión túlra, illetve egyéb eszközosztályokra is ki szeretné terjeszteni a befektetési horizontját, a BÉT annak is lehetőséget kínál az erre a célra létrehozott BÉTa piacán, ahol a befektetők nemzetközi népszerű ETF-ekkel kereskedhetnek forintban denominálva. Jelenleg 32 ETF található meg, melyek között szerepelnek a világ legnépszerűbb ETF-jei (pl.: S&P500, NASDAQ100-at követő alapok), de lehet vásárolni ázsiai, feltörekvő piacok és különböző iparágak ETF-jeit is. Emellett elérhetőek kötvény ETF-ek, valamint az arany árfolyamát követő alap is. Jelenleg az S&P500-at, az aranyat és a MSCI World indexet követő ETF-ek a legnépszerűbbek. A befektetők világszerte egyre inkább az alacsony költségű, átlátható és diverzifikált befektetési megoldásokat keresik. Az ETF-ek pontosan ezt kínálják. A Budapesti Értéktőzsde ETF-termékei lehetőséget biztosítanak arra, hogy a magyar és régiós részvénypiacok egyszerűen, gyorsan és költséghatékonyan legyenek elérhetők. A BUX ETF a magyar piacot, míg a CETOP ETF a teljes közép-európai régiót teszi könnyen befektethetővé – ráadásul versenyképes költségek mellett. A növekvő állományok, az erős historikus hozamok és a folyamatosan bővülő befektetői érdeklődés mind azt mutatják: az ETF-ek a modern portfólióépítés meghatározó eszközei lettek. Címlapkép forrása: Portfolio A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ