● news.bsdnet.hu

Az Európai Bizottság kedden elkészült a pénzügyi csomag tervezetével, amely levezeti milyen financiális változásokkal járna Montenegró csatlakozása az EU-hoz. Brüsszel hangsúlyozza, hogy a csomag már a 2028–2034 közötti többéves pénzügyi keretre ( MFF ) épül, vagyis az EU a következő költségvetési ciklus tervezésekor már számol Montenegró tagságának költségeivel. A pénzügyi csomagból kitűnik, hogy Montenegró Unióba való felvétele mintegy 3,2 milliárd euróba kerülne, ami nagyjából 1,5 százaléka a jelenleg még tárgyalás alatt álló MFF-nek. A Bizottság szerint a cél az, hogy az ország csatlakozásakor zökkenőmentesen válthasson az előcsatlakozási támogatásokról a teljes jogú tagállamoknak járó uniós forrásokra. A dokumentum a tárgyalások 33. fejezetéhez, vagyis a pénzügyi és költségvetési rendelkezésekhez kapcsolódik, és azt rögzíti, hogy Montenegró egyszerre válna az uniós költségvetés kedvezményezettjévé és befizetőjévé. Ilyenkor a pénzügyi kereteket ugyanazon elvek mentén alakítják ki, mint a jelenlegi tagállamok esetében, és az eddig folyósított előcsatlakozási pénzek visszaépülnek az EU központi költségvetésébe. Az ország persze már most is jelentő forrásokból részesül a Nyugat-Balkánra kidolgozott Növekedési Terv keretében, amelyből összesen 383,5 millió euró vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes hitelt különítettek el az ország számára. Ebből 2026 májusáig 89,3 millió eurót már folyósítottak a reformok végrehajtásának előrehaladása alapján, az előcsatlakozási támogatások (IPA III) keretében pedig 2021 és 2024 között az EU több mint 135 millió eurónyi pénzügyi és technikai segítséget biztosított Montenegrónak. Ebből: A Global Gateway programon keresztül ennél is nagyobb összegek érkeztek az országba, hiszen az EU 2021 óta mintegy 430 millió euróval támogatott montenegrói beruházásokat, amelyek várhatóan összesen 1,3 milliárd eurónyi fejlesztést mozgósítanak. A projektek között szerepel a Bar–Vrbnica vasútvonal 45 kilométeres szakaszának korszerűsítése, egy új szennyvíztisztító telep és iszapégető üzem építése, valamint óvodák, általános és középiskolák modernizálása. Az EU összesítése szerint az uniós támogatásoknak köszönhetően Az ország 2012 óta dolgozik közvetlenül a csatlakozáson, de csak az utóbbi években vált a tagállamok széles körében - így Magyarországon is - igazán izgalmas kérdéssé a nyugat-balkáni bővítés. Montenegró esetében nagy könnyebbség, hogy saját valuta híján 2008 óta eurót használ, és a gazdasági kapcsolatok már most is rendkívül szorosak. Az EU Montenegró legfontosabb kereskedelmi partnere, 2024-ben az ország teljes árukereskedelmének 42,9 százaléka az unióhoz kötődött. Az export 28,4 százaléka, az import 45,1 százaléka irányult az EU-ba vagy érkezett onnan, miközben az uniós közvetlen tőkebefektetések értéke 2023-ban elérte az 51 millió eurót. Bár az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen tavaly még meglehetősen ambíciózusnak nevezte az ország 2028-as csatlakozási céldátumát, a most bemutatott pénzügyi csomag azt jelzi, hogy Brüsszel már nem pusztán politikai célként, hanem költségvetési szempontból is készül az ország felvételére. Így még némi tolódás mellett is, 2030-ra jó eséllyel legalább egy tagállammal többje lesz az EU-nak. Montenegrót a sorban Albánia követi, azonban fontos még megemlíteni Izlandot, ahol már fix dátum van arról, hogy népszavazást írnak ki az EU-csatlakozási szándékról, de mellettük Norvégia és Grönland is játszik a gondolattal. Mindhárom ország esetében meglehetősen gyorsan véghez vihető lenne a folyamat, hiszen ők már szinte most is minden szempontból megfelelnek az uniós követelményrendszernek. A pénzügyi csomagot először a tagállamokból álló Tanácsnak kell megvizsgálnia, miközben párhuzamosan zajlanak a tárgyalások a 2028–2034-es uniós költségvetés végleges kereteiről is. Címlapkép forrása: EU