● news.bsdnet.hu

Az Európai Unióval kötött megállapodás értelmében Magyarország a 16,4 milliárd euró egy részét a közlekedés korszerűsítésére fordíthatja. A források hatékony gyakorlati felhasználása érdekében a kormány két új intézmény létrehozásáról döntött, az erről szóló törvényjavaslatok pedig hamarosan az Országgyűlés elé kerülnek. Ennek keretében felállítanak Az új országos közlekedésszervező a már bevált fővárosi (a Budapesti Közlekedési Központ által is alkalmazott) és kecskeméti mintára épül. A modell lényege egy olyan független szereplő belépése a rendszerbe, amely nem maga nyújtja a szolgáltatást, hanem kizárólag az utasok érdekeit képviselve megrendeli, megszervezi és ellenőrzi azt. A jogszabály alapján felálló országos közlekedésszervező veszi át a regionális, elővárosi és országos közösségi közlekedés állami megrendelői feladatait: felel majd A feladatok átvétele ütemezetten zajlik majd. A szervezet 2026. augusztus 31-ig átveszi a minisztériumtól a már megkötött közszolgáltatási szerződéseket, valamint bizonyos feladatokat, vagyonelemeket és erőforrásokat a KTI Közlekedéstudományi Nonprofit Kft.-től, illetve a MÁV-csoport különböző leányvállalataitól, köztük a személyszállítási és a pályaműködtető társaságoktól. A legfontosabb cél az, hogy a szervezet 2026 végéig megkezdje a vasúti személyszállítási piac nyílt versenyeztetésének előkészítését. Az országos szintre kiterjesztett működés nemcsak hatékonyabb közösségi közlekedést eredményezhet, hanem szorosabb együttműködést is biztosít a települések és az állam között az elővárosi közlekedésben. Az új struktúra kialakítását az is indokolja, hogy 2033-tól az Európai Unió összes tagállamában megszűnnek a vasúti személyszállítási monopóliumok, így a közpénzből finanszírozott szolgáltatásokat kötelező lesz versenyeztetni. A budapesti autóbusz-közlekedés mintájára a jövőben a vasúton is több piaci szolgáltató jelenhet meg, ebből azonban az utasok semmit sem érzékelnek majd, mivel a menetrendek és a tarifák meghatározása továbbra is kizárólagos állami hatáskörben marad. Ezt a piaci versenyt támogatja majd az újonnan felálló, száz százalékig állami tulajdonú járműbeszerző társaság is. A vállalat egyfajta állami járműlízing-modell alapján működik majd, így a beszerzett szerelvények nem az egyes vasúttársaságok, hanem ezen állami cég tulajdonába kerülnek. A társaság ezt követően minden, a szolgáltatásra pályázó szolgáltató számára azonos feltételekkel biztosítja majd a járműveket. Az összehangolt intézkedések közvetlen eredményeként 42 új HÉV-szerelvényt szereznek be az észak-déli agglomerációs vonalakra (H5, H6, H7), emellett legalább 35 új InterCity motorvonat is forgalomba áll, ami a tervek szerint növeli a távolsági utazás színvonalát. A két új szervezet szorosan együttműködik majd a jövőben: a járműkezelő társaság az újonnan beszerzett vonatokat az országos közlekedésszervező rendelkezésére bocsátja, amely azokat továbbadja a nyílt tendereken nyertes személyszállító vasúti társaságoknak. Ez a modell csökkenti a szolgáltatók pénzügyi kockázatait, és esélyegyenlőséget teremt a piacon. A tisztességes verseny garantálása érdekében a jogszabály szigorú összeférhetetlenségi szabályokat is rögzít, amelyek értelmében a gördülőállomány-kezelő társaság vezetői és munkavállalói nem állhatnak kapcsolatban más vasúti társaságokkal, a vállalat pedig nem szerezhet tulajdonrészt a közlekedési szolgáltatókban. Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert