● news.bsdnet.hu

Mint írtuk , az aranykonvojügyben a Fővárosi Nyomozó Ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Hajdu János volt rendőr altábornagyot, a Terrorelhárítási Központ egykori főigazgatóját. A megalapozott gyanú szerint 2026 márciusában hét ukrán állampolgárt tartottak fogva jogalap nélkül, megalázó körülmények között . A Fővárosi Nyomozó Ügyészség közleménye szerint március 4-én Hajdu János eligazítást tartott ahol a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felkérésére utasítást adott az Ausztriából Magyarországon át Ukrajnába tartó, pénzszállító járművek feltartóztatására, és az ukrán állampolgárok elfogására. Másnap, március 5-én 13 órakor a TEK rendőrei az M0-ás autóút alacskai pihenőhelyén megállították a két ukrán pénzszállító autót. A műveletet Hajdu János személyesen, a helyszínről irányította. A TEK belső jelentései szerint az előállítások nagyjából két órán belül megszűntek, mert az ukránokat átadták a NAV-nak, az ügyészség szerint a valóság azonban más volt. Hajdu János tudott arról, hogy a NAV az érintetteket nem büntetőeljárás alá vont gyanúsítottként, hanem tanúként hallgatta ki, vagyis törvényesen nem tarthatta volna fogva őket. A pénzügyőrök többször is kérték, hogy vegyék le a tanúkról a bilincset, és jelezték, hogy további eljárási cselekményt nem terveznek. A TEK főigazgatója ennek ellenére fenntartotta a fogva tartást. A hét ukrán állampolgárt végül legalább kilenc órán át tartották fogva jogalap nélkül, miközben sanyargatták őket: a bilincset még alvás közben is rajtuk hagyták, a fejükre húzott textilt pedig emberi méltóságot sértő módon alkalmazták. Az ügyészség hétrendbeli, sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogva tartás bűntettének gyanúját közölte Hajdu Jánossal. A volt főigazgató nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, panasszal élt a gyanúsítás ellen, de vallomást tett. A Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda a sértettek képviseletében kiegészítette a június 25-én kelt indítványát, figyelemmel az ügyben történt gyanúsításra, a sajtóban megjelent egyéb hírekre, és az ügyben az ügyvédi iroda rendelkezésre álló egyéb információkra – tartalmazza Horváth Lóránt vezető ügyvéd lapunkhoz eljuttatott közleménye. Bizonyítékként csatoltuk a Fővárosi Törvényszéknek a közigazgatási perben keletkezett feljegyzését az ügyész meghallgatásáról. Mindebből következik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal jelentése már az intézkedés elrendelésekor sem alapozta meg sem a pénzmosás, sem egyéb bűncselekmény gyanúját, miként más nemzetbiztonsági kockázatot sem tárt fel. Ezért a büntetőeljárás elrendelésére és az elfogásra kétségtelenül törvénytelenül került sor. Mivel az ún. döntéshozók [Hajdú János, dr. Demeter Tamás, Farkas Örs és dr. Orbán Viktor] ugyanezen jelentést ismerhették meg, amelyre az ügyész a közigazgatási perben hivatkozott, így nem fordulhatott elő, hogy téves adatok birtokában, jóhiszeműen vélelmezték indokoltnak az intézkedést. Az ügyvédi iroda szerint valamennyi döntéshozó tudatában volt annak, hogy az elfogás, a fogvatartás és a jelentős értékű javak visszatartása minden törvényi alapot nélkülöz, ennek ellenére mégis annak végrehajtásáról határoztak. Célzatuk a nyilvánvaló politikai haszon, mint jogtalan előny megszerzése mellett kiterjedt a súlyos személyi és vagyoni joghátrány okozására is. Ezáltal felmerül további bűncselekmény, például a terrorcselekmény gyanúja is. Ennek tükrében nem érthető, hogy miért nem tekintették megalapozottnak a szintén kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmény miatt folyó büntetőügyben Hajdú János őrizetbe vételét és vele szemben kényszerintézkedés indítványozását. Nyilvánvaló, hogy mind Hajdú Jánosnak, mind az indítványban megjelölt további három személynek érdeke és reális lehetősége van a büntetőeljárás alól magát kivonni. „Nem szorul indokolásra az sem, hogy valamennyiüknek a kiterjedt kapcsolatrendszere és korábbi pozíciójából eredő informális befolyása révén reális lehetősége van a nyomozás eredményét befolyásolni” – állítja Horváth Lóránt vezető ügyvéd. Laczó Adrienn, az ukrán pénzszállítókat képviselő Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje az Indexnek nyilatkozva jó kezdetnek nevezte, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Hajdu János volt rendőr altábornagyot, a Terrorelhárítási Központ egykori főigazgatóját. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az ügyészség itt nem áll meg, és indítványuknak megfelelően gyanúsítottként hallgatják ki Demeter Tamást, Farkas Örsöt és Orbán Viktort is. Az ügyvédnő nem értett egyet az ügyészséggel, hogy Hajdu János esetében nem merültek fel a kényszerintézkedések elrendelésének különös okai, és a gyanúsítást követően nem tartják reális veszélynek az összebeszélést, illetve a bizonyítékok eltüntetését. „Miért gondolja az ügyészség, hogy Hajdu János a maga kapcsolatrendszerével nem tudja befolyásolni a bizonyítást?” – tette fel a kérdést Laczó Adrienne, aki azt is hiányosságként említette, hogy a gyanúsítás szövege nem foglalkozik az intézkedés jogszerűségével, nem válaszol arra, hogy meg kellett-e állítani a szállítmányt, alapos volt-e a gyanú azzal kapcsolatban, hogy a szállítmánnyal valami nincs rendben. Az egész intézkedés úgy, ahogy van, teljesen törvénytelen, és az is tény, hogy azon belül rendkívül durva túlkapások történtek az előállítás és a kihallgatás során. Szerintünk a jogellenes fogvatartással szemben a kényszevallatás is megvalósult. És az is nyilvánvaló, hogy nem a TEK volt főigazgatója az egyetlen, akit ezzel kapcsolatban felelősségre kell vonni. Elvileg a nyomozást a NAV végezte, neki kellett volna az utasításokat adnia, és a TEK-et csak végrehajtásra kérték fel. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy minden pontosan fordítva történt: arról, hogy milyen módon zajlik az előállítás, mikor veszik le a bilincset, vagy mikor nem, végig a TEK döntött, pedig nem nekik kellett volna. Az is nagyon szúrja a szemünket – folytatta –, hogy míg más büntetőeljárásokban szívbaj nélkül letartóztatnak volt polgármestereket, polgármestereket, vagy a Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatos ügyben különböző döntéshozókat, addig ebben a súlyos büntetőügyben, amelyben az eddigi gyanúsítás alapján a bűncselekmények elkövetése halmazatban kettőtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, és a súlyosító körülményeket is figyelembe véve nehezen képzelhető el nem végrehajtandó szabadságvesztés büntetés, nem történik ilyen. Ez szerintük kettős mérce – fogalmazott Laczó Adrienn. (Borítókép: A Magyarország Kormánya Facebook-oldalán közzétett képen az Oschadbank ukrán állami tulajdonú pénzintézet alkalmazottaitól lefoglalt készpénz és aranyrudak 2026. március 6-án. Fotó: MTI)