● news.bsdnet.hu

Kedden tette közzé a Sándor-palota azt az indítványt , amelyben Sulyok Tamás a közjogi méltóságok elmozdítását célzó Alaptörvény-módosítások miatti aggályait fogalmazta meg az Alkotmánybíróságnak (AB). A több oldalas szöveg lényege, hogy a köztársasági elnök azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy tisztázza, „mi számít valójában Alaptörvény-módosításnak”, és meddig terjed az Országgyűlés alkotmánymódosító hatásköre. A beadvány hátterében az a közéleti vita áll, hogy egy esetleges alkotmánymódosítással idő előtt meg lehetne-e szüntetni egyes hivatalban lévő közjogi tisztségviselők (például alkotmánybírák, legfőbb ügyész vagy más vezetők) megbízatását. Az indítvány négy fő kérdésre vár választ: A köztársasági elnök június 11-én fordult az AB-hoz az ügyben. Sulyok Tamás azzal kapcsolatban fordult a testülethez, hogy szerinte a tiszás parlamenti többség olyan alkotmánymódosításokkal is próbálkozhat a jövőben, amik „általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”. Az államfő pedig úgy gondolja, tisztázni kell, hogy az ilyen, „egyedi helyzetek rendezését” célzó alkotmánymódosítások valóban alkotmánymódosításnak minősülnek-e. Mert ha nem, akkor az AB tartalmilag is felülvizsgálhatja ezeket. A köztársasági elnök indítványa rekordgyorsasággal került az Alkotmánybíróság elé , végül június 19-én az AB közleményben tudatta, hogy az államfő Alaptörvény-értelmezési indítványának tárgyalását határozatképtelenség miatt levette napirendjéről , mert hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be. A köztársasági elnök még aznap közölte, hogy tudomásul vette az alkotmánybírák döntését. (Borítókép: Sulyok Tamás 2025. március 21-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)