● news.bsdnet.hu

Állítsa be, hogy a Magyar Hang cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben! Megkezdődött a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák rendszerének átalakítása – ismertette a kormány kedden a honlapján kiadott közleményben. A kormány célja, hogy az állami feladatok, az állami vagyon és a közpénzből működő intézmények felett világosabb, átláthatóbb és számonkérhetőbb felelősségi rendszert hozzon létre – írja a közlemény. Az Alaptörvény 16. módosításával és az elfogadott törvénymódosításokkal a kormány megkezdte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák rendszerének átalakítását. A változások nem minden alapítványt érintenek ugyanúgy: más szabályok és határidők vonatkoznak az egyetemeket fenntartó alapítványokra, és mások azokra, amelyek nem felsőoktatási közfeladatot látnak el. A kormány közleménye szerint a beavatkozásra azért volt szükség, mert a közérdekű vagyonkezelő alapítványok úgy működtek, mintha magánalapítványok lennének, miközben állami vagyont kezeltek, és sok esetben politikai jellegű tevékenységet végeztek. 2024-re több mint 3000 milliárd forintnyi közvagyon került a közfeladatot ellátó közérdekű alapítványokhoz az Állami Számvevőszék szerint. Ez a vagyon ingatlanokat, állami részvénycsomagokat, készpénzt és egyéb eszközöket jelent. Az előző kormányzat évente több tízmilliárd forint osztalékról mondott le és engedte át ezeknek az alapítványoknak, amikor átadta saját tulajdonrészét olyan profitábilis cégekben, mint a Mol vagy a Richter – írja a közlemény, hozzátéve: eközben a kekvák döntéshozói testületeit „átszőtte a politika”. Az alapítványok kuratóriumaiba az előző kormányzathoz köthető politikai szereplők, miniszterek kerültek. A testületek nem szakmai alapon, és nem feltétlenül a közérdeket szem előtt tartva hoztak az adott intézmény működését, befektetéseit vagy személyi kérdéseit illető döntéseket – sorolja kritikáit a kormány. A közlemény azt is kiemeli: ezek a kuratóriumi helyek sok esetben életre szóló kinevezést jelentettek. Az indoklás szerint a folyamat eredményeként ez a jelentős közvagyon kikerült az állami felügyelet alól, az érintett intézmények működése pedig „bizonytalan, gazdaságtalan és szakmaiatlan” lett. Ezért döntött a kormány a kekvák megszüntetéséről, az általuk teljesített közfeladatok ellátásának átalakításáról. A változások nem minden alapítványt érintenek ugyanúgy: a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó alapítványok megszűnésének napja nem lehet későbbi 2026. július 31-nél. Az egyetemeket fenntartó alapítványoknál viszont hosszabb átmeneti időszak lesz: ezek 2027. augusztus 1-jével szűnnek meg, hogy a felsőoktatási intézmények működése kiszámítható és zavartalan maradjon. A nem egyetemi alapítványoknál az első lépés az alapítói jogok rendezése volt. A hétfői Magyar Közlönyben megjelent kormánydöntés kijelölte, hogy az egyes alapítványoknál melyik miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A kormány szerint ez teremti meg annak feltételét, hogy az állam egyértelmű felelősökkel vigye végig az átmeneti időszakot. A következő lépésként 2026. július 14-éig kormánydöntésben kell rendezni a részleteket. Ebben kell meghatározni az adott alapítvány megszűnésének napját, az alapítvány által ellátott közfeladatok és egyéb feladatok további sorsát, valamint azt is, hogy az állam mely nem kötelező közfeladatokat kíván a továbbiakban is ellátni. Ki kell jelölni azt a központi költségvetési szervet is, amely átveszi az egyes feladatokat, illetve amely az állami tulajdonba kerülő gazdasági társasági részesedések felett a tulajdonosi jogokat gyakorolja. Ugyancsak ebben a döntésben kell kijelölni az elszámolási biztost. Az átalakítás egyik legfontosabb kérdése, hogy mi történik azokkal a feladatokkal, vagyonelemekkel, intézményekkel és gazdasági társasági részesedésekkel, amelyek eddig az alapítványokhoz tartoztak. A kormányzati döntéseknek ezért nemcsak a megszüntetésről kell szólniuk, hanem arról is, hogy az egyes közfeladatok és vagyonelemek milyen állami keretben működnek tovább – hangsúlyozza a közlemény. Az érintett alapítványokat fel kell szólítani arra, hogy július 14-éig készítsenek jelentést a vagyoni helyzetükről, és azt július 15-éig küldjék meg a minisztériumnak és az elszámolási biztosnak. Ez a jelentés adja az egyik alapját annak, hogy az állam pontos képet kapjon az alapítványok vagyonáról, kötelezettségeiről és folyamatban lévő ügyeiről. Az elszámolási biztos feladata, hogy felügyelje az alapítvány lezárásának pénzügyi és vagyoni részét. Szerepe a végelszámolóéhoz hasonlítható: át kell látnia az alapítvány működését és vagyoni helyzetét, gondoskodnia kell az elszámolásról, és védenie kell az államhoz visszakerülő vagyont. A törvény ehhez erős jogosítványokat biztosít számára. Külön szabályok vonatkoznak azokra az alapítványokra, amelyeknek az államon kívül más alapítójuk is volt. Ezekben az esetekben a nem állami alapítók dönthetnek úgy, hogy tovább működtetik az alapítványt. Ilyenkor az állami és a nem állami alapítók között vagyonmegosztásra kerül sor. A nem állami alapítóknak 2026. július 18-áig kell nyilatkozniuk arról, hogy az alapítványt közérdekű vagyonkezelőként vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti alapítványként kívánják-e működtetni. A nem felsőoktatási alapítványok jogai és kötelezettségei 2026. augusztus 31-ével szállnak át az államra; az állam képviseletében az elszámolási biztos jár el. Ha valamelyik alapítvány feladatát vagy egyes feladatait központi költségvetési szerv veszi át, a feladatátvétel időpontja szintén 2026. augusztus 31. Az egyetemeket fenntartó kekvák esetében a megszűnés csak 2027. augusztus 1-jén következik be, de a kormány szerint az átalakításuk már most megkezdődik. Életbe lépnek az összeférhetetlenségi, átláthatósági és vagyonnyilatkozat-tételi szabályok, a több mint négy éve kinevezett tisztségviselők helyére pedig nyilvános pályázaton kerülhetnek új tagok. A közlemény szerint az egyetemi alapítványoknál az egyik legfontosabb változás az lesz, hogy a szenátusoktól és az egyetemi vezetőktől korábban elvont, a kuratóriumokhoz telepített döntési jogkörök visszakerülnek az egyetemekhez. A kormány ezt az intézményi autonómia, az akadémiai szabadság és az egyetemi közösségek döntéshozatali szerepének erősítésével indokolja. A kabinet azt ígéri, hogy az egyéves átmeneti időszak alatt egyeztetni fog az egyetemek vezetőivel, a hallgatói szervezetekkel, a szakszervezetekkel és a felsőoktatás szakmai szereplőivel.