● news.bsdnet.hu

„Az Alaptörvény 16. módosításával és az elfogadott törvénymódosításokkal a kormány megkezdte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák rendszerének átalakítását” – kezdi a kormány keddi közleményét . Kiemelik, hogy első körben azok az alapítványok szűnnek meg, amelyek nem egyetemeket tartanak fenn, utóbbiak pedig majd csak egy átmeneti időszak után. „Erre a beavatkozásra és átalakításra azért volt szükség, mert a közérdekű vagyonkezelő alapítványok úgy működtek, mintha magánalapítványok lennének, miközben állami vagyont kezeltek, és sokszor politikai motivációjú vagy jellegű tevékenységet végeztek” – indokolták a lépést. A közleményben emlékeztetnek, hogy 2024-re az Állami Számvevőszék számításai alapján 3000 milliárd forintnyi közvagyon került – állami ingatlanok, részvénycsomagok, készpénz és egyéb eszközök képében – a kekvákhoz, amelyek döntéshozói testületeiben nem egyszer a Fidesz-kormányokhoz köthető politikai szereplők, miniszterek ültek. „A testületek nem szakmai alapon, és nem feltétlenül a közérdeket szem előtt tartva hoztak az adott intézmény működését, befektetéseit vagy személyi kérdéseit illető döntéseket. Ezek a kuratóriumi helyek sok esetben életre szóló kinevezést jelentettek” – írták. A közleményben – időpontokkal együtt – leírják a megszűnés pontos forgatókönyvét. Első lépésként az alapítói jogokat rendezték, ez már meg is jelent a Magyar Közlönyben . Arról, hogy melyik miniszter melyik alapítvány élére került alábbi cikkünkben írtunk: https://hvg.hu/itthon/20260629_magyar-kozlony-kormany-kekva-alapitoi-joggyakorlo A következő lépés, hogy július 14-ig kormánydöntésben rendezni kell a részleteket, ami magába foglalja az adott alapítvány megszűnésének napját, és az alapítvány által ellátott köz- és egyéb feladatok további sorsát. Szintén eddig fognak határozni arról, hogy az állam mely, nem kötelező közfeladatok további ellátását vállalja. A kormány arról is dönteni fog, hogy mely központi költségvetési szerv veszi át az egyes feladatokat és ki kell jelölni az elszámolási biztost is. Az érintett alapítványokat fel fogják szólítani arra, hogy július 14-ig készítsenek jelentést a vagyoni helyeztükről, és ezt július 15-ig küldjék el a minisztériumnak és az elszámolási biztosnak. Az állam ebből a jelentésből kap majd pontos képet arról, hogy milyen vagyonokkal és kötelezettségekkel bír az alapítvány, illetve milyen folyamatban lévő ügyei vannak. Külön szabályok vonatkoznak azokra az alapítványokra, amelyeknek az államon kívül másik alapítójuk is volt. Ebben az esetben a nem állami alapító dönthet úgy, hogy tovább működteti az alapítványt – az MCC például korábban jelezte , hogy független magánalapítványként kívánják folytatni a tevékenységüket – ebben az esetben az állami és a nem állami alapítók között vagyonmegosztásra kerül sor. A nem állami alapítók július 18-ig jelezhetik, hogy közérdekű vagyonkezelőként vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti alapítványként kívánják-e folytatni. Az egyetemet nem fenntartó alapítványok jogai és kötelezettségei augusztus 31-ével szállnak át az államra, amelynek képviseletében az elszámolási biztos jár majd el. Ha valamelyik alapítvány feladatát vagy egyes feladatait központi költségvetési szerv veszi át, a feladatátvétel időpontja szintén 2026. augusztus 31. Az egyetemeket fenntartó kekvák csak jövőre, augusztus 1-én szűnnek meg, az átalakulás viszont már most elkezdődik, emelték ki. Már életbe léptek azok az összeférhetetlenségi, átláthatósági és vagyonnyilatkozat-tételi szabályok, amelyek megerősítik az egyetemi alapítványok működésének ellenőrizhetőségét. Az alapítói jogok visszavétele világos felelősségi viszonyokat teremt és erősebb garanciák érvényesülnek a közpénzek átlátható felhasználása terén. Az évekkel ezelőtt kinevezett tisztviselők helyére nyilvános pályázat útján választanak majd új tagokat. Az egyik legfontosabb változás, hogy az egyetemek szenátusaitól, vezetőitől elvett és a kuratóriumoknak adott döntési hatáskörök visszakerülnek az intézményekhez, ezzel erősítve az autonómiát és az akadémiai szabadságot, valamint az egyetemi közösségek szerepét a döntéshozatalban. Az egyéves átmeneti időszak biztosítja a felsőoktatási intézmények stabil és kiszámítható működését, ígéri a kormány. Hozzátették, ezzel párhuzamosan egyeztetések indulnak az egyetemek vezetőivel, a hallgatói szervezetekkel, a szakszervezetekkel és a felsőoktatás szakmai szereplőivel, hogy velük közösen hozhassanak döntést a magyar felsőoktatás jövőjéről. Nyitóképünk illusztráció, fotó: HVG / Fazekas István