● news.bsdnet.hu

Egy vitaanyag átalakítaná az egyetem alapítványi fenntartású modelljét, teljes mértékben az európai normákhoz igazítva azt. A Corvinus Egyetemközleménybenreagált arra, hogy a szakszervezet kiállt az alapítványi fenntartási modell átalakítását kezdeményezővitaanyagmellett. Az intézmény közleményében hangsúlyozta: széleskörű egyeztetési folyamat indult az egyetem jövőjéről, amelybe a hallgatókat, valamint az oktatói és kutatói közösséget is bevonják. Az egyetem tájékoztatása szerint már megkezdődtek az egyeztetések az oktatókkal, kutatókkal, intézetvezetőkkel, a Professzori Testülettel, a Szenátussal, a Corvinus Alkalmazotti Tanáccsal, a szakszervezet képviselőivel, valamint a Hallgatói és a Doktorandusz Önkormányzat vezetőivel is. Emellett a hallgatók további fórumokat is szerveznek a témában. A konzultáció alapját egy, a rektor által jegyzett nyilvános vitaanyag adja, amely részletesen ismerteti, hogyan alakítanák át a jelenlegi működési modellt. A vitaanyag egyik legfontosabb eleme, hogy a Corvinus megtartaná az alapítványi fenntartású modellt, ugyanakkor azt teljes mértékben az európai normákhoz igazítaná. A javaslat célja az akadémiai szabadsággal és az egyetemi autonómiával kapcsolatos kritikák kezelése. A tervezet szerint a jelenlegi kuratórium helyett egy öttagú Egyetemi Fenntartói Testület működne. Ebben négy külsős tag kapna helyet – köztük egy nemzetközi tapasztalattal rendelkező akadémiai vezető vagy kutató, valamint három üzleti vagy társadalmi szereplő –, mellettük pedig a rektor lenne a testület ötödik tagja. A modell azt is rögzítené, hogy minden akadémiai kérdés kizárólag a Szenátus hatáskörébe tartozzon, amit jogszabályi garanciák véenének. Az egyetem szerint az új struktúra közelebb vinné a Corvinust azokhoz a nemzetközi felsőoktatási intézményekhez, amelyek sikeresen működnek a globális egyetemi piacon. Az alapítványi modell azonban az elmúlt években komoly uniós kritikákat kapott. Az Európai Unió kifogásolta, hogy a stratégiai irányító szerepet betöltő kuratóriumok tagjait a kormány nevezte ki, eredetileg határozatlan időre, ráadásul több esetben aktív politikusok is helyet kaptak bennük. Brüsszel szerint azonban ez a rendszer nem biztosított kellő átláthatóságot és függetlenséget, ezért több alapítványi fenntartású magyar egyetemet kizártak egyes uniós programokból, köztük az Erasmus ösztöndíjból és a Horizont Európa kutatási programból. Mint ismert a Tisza-kormány szeretné mielőbb feloldani a befagyasztott uniós forrásokat, amelynek egyik feltétele az egyetemi modellváltás körüli viták rendezése. Nem véletlen, hogy Lannert Judit oktatási miniszter hétfői parlamenti bizottsági meghallgatásán a felsőoktatási rendszer átalakítását az első feladatok közöttemlítette. Egyelőre azonban nincs nyilvános kormányzati terv arról, pontosan milyen irányban változna a modellváltott egyyetemek rendszere, és az sem világos, hogy minden intézmény visszakerülne-e állami fenntartásba. A Corvinuson kibontakozó vita így vélhetően nemcsak az egyetem belső működéséről szól, hanem arról is, milyen álláspontot képviseljen az intézmény a kormánnyal folytatandó tárgyalások során. Ezt is ajánljuk a témában Korábban is vállalt már fontos pozíciót. Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP *** Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor, Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc példáját követi az új kormányfő? Az Európai Unió történetének legnagyobb költségvetéséről kezdődtek tárgyalások, azonban a tagállamok és az Európai Parlament között komoly viták alakultak ki arról, mire kellene költeni a csaknem kétezer milliárd eurót. Az amerikai elemzés párhuzamot von Magyarország és Lengyelország között, és arra figyelmeztet: a konzervatív, szuverenista politikai erők Európa-szerte egyre erősebb intézményi nyomás alatt állnak. Dornfeld László szerint ez a lépés egyelőre nem tűnik többnek egy hangzatos politikai intézkedésnél, és még belső feszültségeket is okozhat a kabineten belül. A Skót Nemzeti Párt megnyerte a helyi választást, de nem szerzett önálló többséget. A függetlenségpárti erők azonban minden korábbinál erősebb parlamenti többséget alkotnak, miközben a Brexit után Skócia számára az önrendelkezés kérdése egyre inkább összekapcsolódik az Európai Unióhoz való visszatérés ígéretével. Az uniós főképviselő szerint „a gyengeség csak agressziót vált ki”. Az ügy visszakerül a Kúriára, amely várhatóan kénytelen lesz megsemmisíteni a reklámokat szigorúbban korlátozó fővárosi önkormányzati rendeletet – írta a Magyar Nemzet. Az államadósság jelenlegi mértékéről is értekezett Sebestyén Géza. A miniszter még nem folytatott tárgyalásokat az Iványi-féle Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség helyzetéről.