● news.bsdnet.hu

Csillag István korábbi gazdasági miniszter volt az ATV Start vendége, ahol Magyar Péter költségvetési hiánnyal kapcsolatos kijelentésére reagált. A miniszterelnök szerint ugyanis Orbán Viktor nem mondott igazat a költségvetés állapotáról, és a valós hiány 2026-ban akár a 8 százalékot is elérheti. Csillag István szerint ez a szám valóban rendkívül súlyos, de nem előzmény nélküli: szerinte… A volt gazdasági miniszter úgy fogalmazott: Magyarországon régi probléma, hogy a kormányok nem az adófizetők pénzeként tekintenek a költségvetésre, hanem olyan forrásként, amelyet politikai célokra lehet elkölteni. Szerinte ez a szemlélet különbözteti meg Magyarországot több volt szocialista országtól is. Példaként Lengyelországot említette, ahol a rendszerváltás után szerinte erősebb hagyománya alakult ki annak, hogy a mindenkori kormányok tiszteletben tartják az adófizetők pénzét, ezért nem engedik tartósan elszabadulni a hiányt. Csillag István szerint Orbán Viktor 2012 és 2019 között azért tudott fegyelmezett gazdaságpolitikát folytatni, mert az uniós pénzekhez való hozzáférés egyik feltétele az volt, hogy Magyarország ne kerüljön túlzottdeficit-eljárás alá. A korábbi miniszter úgy látja, amikor a brüsszeli források rendelkezésre álltak, a kormány képes volt szigorúbb költségvetési pályán maradni, ám később ismét előtérbe került a politikai osztogatás és a választások előtti költekezés. A 8 százalékos hiányt Csillag István szerint két részre érdemes bontani. Úgy vélte, az államadósság után fizetendő kamatok önmagukban is jelentős terhet jelentenek, nagyjából a GDP 4 százalékát tehetik ki. Ha az állam legalább az elsődleges egyenleget rendben tartaná, vagyis nem költene többet a bevételeinél, akkor szerinte kezelhetőbb lenne a helyzet. A probléma azonban az, hogy a kamatterhek mellé újabb és újabb kiadások társulnak, amelyek tovább növelik a finanszírozási igényt. A volt miniszter élesen bírálta azokat az adókedvezményeket és politikai ígéreteket is, amelyek szerinte azt a látszatot keltik, hogy az állam egyszerre tud kevesebb adót beszedni és jobb közszolgáltatásokat nyújtani. Példaként említette a különböző személyi jövedelemadó-kedvezményeket, amelyek népszerűek lehetnek, de szerinte fel kell tenni a kérdést: miből lesz jobb egészségügy vagy oktatás, ha közben tartósan csökkennek az állami bevételek. „Abból nem lesz jobb kenyér, ha nem fizetem ki a liszt árát” – érzékeltette a problémát. Csillag István szerint a költségvetés rendbetétele elkerülhetetlenül politikailag kényes kérdés lesz, mert a választók hozzászoktak bizonyos kedvezményekhez és támogatásokhoz. Ugyanakkor úgy látja, a gazdaságpolitikai kiszámíthatóság nélkül Magyarország nem tud tartós növekedési pályára állni. Ha az állam folyamatosan hitelből tömi be a hiányt, az felhajtja a hitel árát, megdrágítja a vállalkozások finanszírozását, és végső soron éppen a gazdasági növekedés ellen hat. A korábbi gazdasági miniszter szerint az ország jövője szempontjából az is kulcskérdés, hogy a fiatalok látnak-e kiszámítható perspektívát Magyarországon. Úgy fogalmazott: ha nap mint nap kiszámíthatatlan gazdaságpolitikával és felelőtlen ígéretekkel szembesülnek, akkor egyre többen gondolkodhatnak el azon, hogy külföldön keressenek jövőt . Csillag István szerint ezért a költségvetési hiány nem pusztán számviteli adat, hanem annak a jele is, hogy az ország milyen gazdasági és társadalmi pályán mozog. A beszélgetés végén Csillag István azt hangsúlyozta: a választók pontosan érzik, ha a politikai ígéretek és a gazdasági valóság nincsenek összhangban. Szerinte Orbán Viktor azt ígérte, hogy folytatja a korábbi politikát, ám ennek eredménye most a növekvő hiány, a dráguló adósságfinanszírozás és a pénz értékének romlása lett. A volt miniszter szerint a kérdés végső soron az, hogy Magyarország képes-e végre szakítani azzal a gyakorlattal, amelyben a politikai osztogatás árát utólag mindig az adófizetők fizetik meg.