● news.bsdnet.hu

Az elmúlt hetekben az egyik legtöbb kérdést kiváltó téma az ügyfeleink és olvasóink közt a forint jövője és az euró esetleges magyarországi bevezetése volt. Meddig erősödhet még a forint? Van-e forintkockázata az euróbevezetésnek? Mi történik, ha a külföldi befektetők egyszer elkezdik eladni a forinteszközeiket? A válaszok jelentős része végső soron egyetlen tényezőre vezethető vissza: sikerül-e Magyarországnak hiteles költségvetési pályára állnia. Ideális esetben az önálló monetáris politika előnyös egy gazdaságnak. Rugalmasabban tud reagálni a válságokra, kamatot emelhet vagy csökkenthet, illetve árfolyampolitikával is tompíthatja a külső sokkokat. Ennek azonban van egy fontos feltétele, hogy az adott gazdaság folyamatosan anticiklikus gazdaságpolitikát folytasson. Jó időkben tartalékot képez, vagyis szigorúbb költségvetési és monetáris politikát folytat, hogy nehezebb időszakokban lazítani tudjon, segítve ezzel a gazdaság kilábalását. A gyakorlatban azonban sajnos ez nem így működik. A politikusok általában rövid ciklusokban gondolkodnak, és elsősorban a népszerűség fenntartására törekednek, ezért kevés kivétellel az országok általában prociklikus gazdaságpolitikát követnek, amelyek nem tompítják, hanem felerősítik a gazdasági ciklusok változékonyságát. Ennek következménye, hogy válságok idején nemhogy nem tudják segíteni a hazai gazdaságot, hanem még mélyítik is a problémákat, például a devizagyengülés fékezése érdekében végrehajtott kamatemelésekkel vagy költségvetési szigorításokkal. A fejlődő országok gazdaságai emiatt általában kockázatosabbak is. Miután Magyarország az elmúlt évtizedekben is jellemzően ezt a felelőtlen prociklikus gazdaságpolitikai irányt követte, nem meglepő, hogy ilyen népszerűvé vált – régiónkon belül a legnépszerűbbé – az euró bevezetésének gondolata. Az euró bevezetésének számos kézzelfogható előnye van: csökkenti a tranzakciós költségeket az EU-val való kereskedelemben a vállalatok és a lakosság számára is nagyobb biztonságot és kiszámíthatóságot teremt, mérsékli a finanszírozás költségeit mind a magánszektor, mind az állam számára, erősíti a versenyt, és valószínűleg fegyelmezettebb gazdaságpolitikai irányba tereli a mindenkori kormányt. A finanszírozás különösen fontos: mivel Magyarországon a GDP-arányos államadósság közel 75 százalék így a jóval kisebb kamatteher idővel érdemben nagyobb költségvetési mozgásteret teremthet. Három-négy év múlva a kamatmegtakarítás mértéke akár a GDP 1,5 százalékát is elérheti. A legfontosabb a költségvetési hiány hiteles csökkentése A kormány azt a célt tűzte ki, hogy a ciklus végére, vagyis 2030-ra szeretné megteremteni az euró bevezetésének feltételeit. A csatlakozás előtt azonban legalább két évet el kell tölteni az ERM II nevű árfolyamstabilitási rendszerben (ahol egy meghatározott sávban kell tartani a forintot az euróhoz képest), tehát, Magyarországnak legkésőbb 2028-ban be kellene ide lépnie. Az euró bevezetésének feltétele – inflációs cél, hosszú távú állampapírhozam-cél, államadósságcél és költségvetési hiánycél – közül a legkritikusabb a költségvetési hiány 3 százalék alá szorítása. Ha ez teljesül, akkor valószínűleg a többi kritériummal sem lesz probléma, mert a piaci folyamatok – az államadósságcél esetében pedig a kritérium rugalmasabb megfogalmazása – valószínűleg elvégzik a csatlakozáshoz szükséges „munkát”. Az euró bevezetését tekintve tehát a legfontosabb egy hiteles költségvetési hiánycsökkentési pálya. Ebből ősszel látunk majd többet, amikor megismerjük a 2026-os pótköltségvetést és a 2027-es költségvetés-tervezetet. Nem lenne meglepő, ha idén 7 százalék fölött lenne a költségvetési hiány, de a befektetők valószínűleg inkább csak a 2027-es célt figyelik majd árgus szemekkel, amely esetében vélhetően már egy 5 százalék alatti hiányszinttel is elégedettek lennének. Önerősítő a folyamat a bevezetés felé A Tisza ígéreteit látva nem egyszerű az út, amelyen az ország hitelesen végig tudna menni az, de nem is lehetetlen küldetés. Fontos látni, hogy mindez egy reflexív, önerősítő folyamat. Amennyiben az első időszakban sikerül hitelesen a kijelölt pályán maradni, a piaci szereplők bizalma nő, így pedig csökken a kamatszint, és még könnyebb lesz tartani az irányt, hiszen nagyobb lesz a pénzügyi mozgástér. Amennyiben azonban a befektetők a számok és a bejelentések alapján nem bíznak a sikerben, úgy emelkednek majd a finanszírozási költségek, és annál nehezebb lesz leszorítani a hiányt. Jelenleg egyértelműen az látszik, hogy a befektetők nagy bizalmat szavaztak az új kormánynak. Pozitívum az is, hogy egyre valószínűbbnek tűnik a korábban befagyasztott uniós források részének vagy egészének folyósítása. Ez tükröződik a hosszú állampapírhozamokban – március közepe óta közel 250, a választások óta pedig több, mint 100 bázispontos hozamcsökkenés következett be –, valamint a forint erősödésében is. Nem szabad túl erős forinttal belépni Tekintettel a közel-keleti háború okozta bizonytalanságra és a költségvetési pályával kapcsolatos kérdőjelekre, a jegybank óvatosan kezdte meg a költségvetési lazítást, csak most júniusban csökkentette 25 bázisponttal a kamatszintet. A nemrég publikált inflációs jelentés alapján most úgy tűnik, a jegybank céljának eléréséhez nincs szükség a forint további erősödésére. A szlovák példa intő jel, és ezt a gazdaságpolitikai döntéshozók is látják. Északi szomszédunk túlságosan erős devizával lépett be az eurózónába, ami komoly sebet ejtett a szlovák versenyképességen. Nem a rendkívül erős deviza a cél, hanem egy olyan stabil deviza, amely támogatja az infláció kordában tartását. A forint erősödésére nyitott külföldi pozíciók az elmúlt egy-két hónapban visszaépültek. Így amennyiben a közel-keleti helyzetben érdemi eszkaláció történne, illetve a hazai költségvetési pályával kapcsolatban kedvezőtlen hírek látnának napvilágot, természetesen jelentősebb forintgyengülés is bekövetkezhetne. Látni kell azt is, hogy amennyiben fennmarad a dollár két hete indult erősödő trendje, akkor az az euróval szemben is tudja valamelyest gyengíteni a forint árfolyamát.   Az MNB óvatos kamatvágásai azonban nagy valószínűséggel még jó ideig nem fogják „kikergetni” a külföldi  befektetőket, mivel a forint kamatelőnye jelenleg még jelentős. Bár nemrégiben 25 bázispontot emelt az EKB, a további kamatemelés esélye a közel-keleti feszültség oldódásával és a most megjelent inflációs adatok fényében érdemben csökkent. Így – bár fokozatosan csökkenni fog a forint és az euró közötti kamatkülönbözet, várhatóan még jó ideig érdemben magas marad. Tartósan erős forintra számítunk Emellett fontos látni, hogy amíg az eurócsatlakozási szándék és az ahhoz szükséges költségvetési intézkedések hitelesek, a forint gyengülése vélhetően nem lenne tartós. Számos exportőr szeretné fedezni a forint erősödésének kockázatát, a hazai megtakarítók közül pedig sokan úgy érzik, hogy túlzott devizakitettséggel rendelkeznek.Így valószínűleg a forint gyengülését viszonylag gyorsan a devizakitettségük csökkentésére használnák fel, ami gátat szabna a hazai fizetőeszköz túlzott leértékelődésének. Emellett az uniós források várható beáramlásának pozitív „mellékhatásai” is a forint erősödése mellett szólnak. Összességében tehát a korábbiakhoz képest tartósan és érdemben erősebb – bár a mostanihoz képest már nem feltétlenül erősebb – forintárfolyamra számítunk, miközben a forint jelentős gyengülésének kockázata érdemben csökkent. Móricz Dániel, a HOLD befektetési igazgatójának többi írását és szemléjét itt böngészheted a HOLDBLOG-on. JOGI NYILATKOZAT A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.