● news.bsdnet.hu

Az Antarktisz egyik legkülönösebb természeti jelensége, a Taylor-gleccsernél található Vér-vízesés, több mint egy évszázada foglalkoztatja a tudósokat. A mélyvörös színű vízfolyás még a fagypont alatti hőmérsékleten is folyékony marad. A jelenséget először 1911-ben fedezte fel Griffith Taylor ausztrál geológus, aki kezdetben azt feltételezte, hogy a színt algák okozzák. Később azonban kiderült, hogy a vörös színért a vasban gazdag sós víz oxidációja felelős, amely a gleccser mélyéről tör a felszínre. Eszes Andrea Newsroom újságíró Ezeket látta már? A Vér-vízesés kialakulása egy ősi, legalább 1,5 millió éves tengervíz-zsebre vezethető vissza, amelyet a gleccser mozgása zárt el a külvilágtól . Az idők során a víz rendkívül sós oldattá vált, amelynek fagyáspontja jelentősen alacsonyabb, mint a normál vízé - írja a sciencealert. Ez lehetővé teszi, hogy a sós víz még a rendkívül hideg környezetben is folyékony maradjon. Amikor a víz a felszínre ér, az oxigénnel érintkezve oxidálódik, és a rozsda vöröses árnyalatát veszi fel. A tudósok évtizedekig nem értették, hogyan képes a víz a jég alatt több száz méter mélyről a felszínre jutni, mígnem 2017-ben egy kutatócsoport radar segítségével feltérképezte a gleccser belsejében húzódó csatornarendszert. Azt is megállapították, hogy a víz fagyása során felszabaduló hő segít a csatornák nyitva tartásában, így a folyamat folyamatosan fenntartható. A Vér-vízesés azonban nemcsak geológiai és kémiai szempontból izgalmas, hanem biológiai értelemben is. A gleccser mélyén, több száz méterrel a felszín alatt, egy különleges baktériumközösség él, amely több mint egymillió éve el van zárva a napfénytől és az oxigéntől. Ezek a mikroorganizmusok szulfátot használnak energiaforrásként, és olyan extrém körülmények között maradtak fenn , amelyek a Földön szinte egyedülállóak. Jill Mikucki mikrobiológus éveken át dolgozott azon, hogy vízmintát nyerjen a gleccser alól, és amikor végre sikerült, egy virágzó mikrobiális azaz parányi, egysejtű élőlények ökoszisztémáját fedezte fel. Ez a felfedezés nemcsak a földi élet határait tágítja ki , hanem az asztrobiológia számára is fontos, hiszen hasonló körülmények uralkodhatnak a Naprendszer más jeges égitestjein. A Vér-vízesés vizsgálata újabb áttöréseket hozott, egy 2018-as kutatás során a tudósok véletlenül rögzítették, ahogy a gleccser mozgása és a sós víz kiáramlása összefügg. A Taylor-gleccser felszíne ekkor 15 milliméterrel süllyedt, előrehaladása pedig lassult, miközben a vízesésnél friss vörös foltok jelentek meg. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a gleccser alatt felgyülemlő nyomás időszakos kitöréseket okoz, amelyek átformálják a fölötte lévő jeget. antarktisz