● news.bsdnet.hu

Ürge-Vorsatz Diána a Közép-európai Egyetem professzora, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének (IPCC) alelnöke Bangkokban épp egy konferencián vesz részt, amin a fenntartható fejlődési célok és az éghajlatváltozás közti összefüggéseket tárgyalják. De emellett is fontosnak tartja, hogy posztoljon a közösségi médiában a hazai helyzetről , legutóbb például a hőhullámok gazdasági hatásairól írt. A klímakutatót telefonon értük utol, és többek között arról kérdeztük: Lassan véget ér a fullasztó kánikula miközben egy új meteorológiai szakszót is meg kellett tanulnunk, ez a hőkupola , az a légköri képződmény, ami csapdába ejti a meleget egy adott régió felett, és addig rostokol egy helyben, míg el nem söpri egy, jellemzően, viharos front. Megszokni nem lehet, maximum túlélni, kihúzni, de ilyen körülmények között a produktivitás, a munka szinte lehetetlen. Ürge-Vorsatz Diána szerint a „klímakutatók 30 éve figyelmeztetnek, hogy az ilyen, Magyarországon sosem megélt szélsőségek jönnek, ha nem lépünk, egyre pusztítóbbak lesznek, és megsülünk… Mégsem léptünk annyira dinamikusan, mint szükséges lett volna”. Mára pedig nem is az a baj, hogy nyáron pár fokkal melegebb van, mint pár éve, hanem hogy tavasszal és ősszel is. Ezt visszatekerni már nem lehet, de megállítani igen, mert ha már tavasszal iskolabezárásokra kell készülni,  és a hőségben a szabadság időszakon kívül is lehetetlenné válik a munka, az igen nagy érvágás lesz a gazdaságnak is. Van azonban megoldás. Hűteni már nem lehet a globális klímát, ahhoz annyi CO2-t kéne kiszedni a levegőből, ami szinte elképzelhetetlen, rengeteg pénz lenne, és olyan módszer, ami csak erre lenne jó. Ez irreális, de vannak egyéb módszerek arra, hogy csökkentsük az elkövetkező hőhullámok gyilkos hatását. Talán az egyik, ha nem a legfontosabb, hogy ne vágjuk ki őshonos, nagy fáinkat, vigyázzunk rájuk, és ültessünk még sok- sok fát . A fa árnyékol, de főleg egyedüliként légkondicionálja a környezetét, télen pedig beengedi a házba a napot – csökkentve a fűtési költségeket. Minden déli, nyugati tájolású ablak elé kellene ültetni lombhullató fákat, a járdákra, terekre, megállókba, parkolókba szintén, hogy leárnyékoljuk őket. Erre épül egyébként a 10 millió fa mozgalom is. Ha mindenki csak egy fát ültetne egy nyáron napot kapó ablak elé, vagy járdát árnyékolna, az már csodálatos lenne éghajlati szempontból is. A nagy, régi fák kivágásának viszont véget kell vetni. az Őstölgyek, ősfák kivágása tilos. Ürge-Vorsatz Diána a Facebook-oldalán is megírta, hogy a fa az egyetlen, ami TÉNYLEG hűti a településeinket az elviselhetetlen hőhullámokban. Úgy hűtenek, mint a medencék azzal, hogy a talaj mélyéről felhozzák a vizet (és minél öregebb a fa, annál ügyesebben találja meg a számunkra elérhetetlen vízkészleteket), és azt elpárologtatják, amivel hűtik a településeket, ráadásul árnyékolnak is, ami kulcsfontosságú védekezés a hőség ellen. Minél lombosabb a fa, annál jobban hűt, hiszen a levelek összfelszínével arányos a hűtőhatás. Brüsszelben 47 fok volt, amikor mellette az erdőben 24. Itthon ugyanez, Hűvösvölgyben 25, a belvárosban 40, óriási különbségek csak a zöld környezetnek köszönhetően. Ezért hangsúlyozza Ürge-Vorsatz, hogy ne csonkítsuk fáinkat, engedjünk nekik minél nagyobb lombfelületet, hagyjuk őket megnőni, az idős fákat pedig ne vágjuk ki. Fontos természetesen a fosszilis tüzelőanyagok hanyagolása is, és ez nem olyan nehéz, hiszen a megújuló energia már itt van Európában is. Olcsóbb az ezzel termelt áram, az energiaársokknak sincs kiszolgáltatva, bevezetése a közlekedési szokások megváltoztatását is magával vonná. Ezzel egyébként szintén jól járnánk, az elektromos közlekedés mellett tisztább a levegő, a kerékpár jobb kondícióval, a gyaloglás jobb mentális egészséggel jár. Ürge-Vorsatz azt mondja, ideális lenne a 15 perces városok kialakítása. Negyedóra alatt el kellene jutnunk  gyalog, biciklivel, esetleg tömegközlekedéssel a munkahelyre, a boltba, bárhova, ahova a napi helyi rutinunk rendel, így kellene alakítani a városok szerkezetét.  És akkor megszűnne a sokórás dugóban ücsörgés, nem is kellene autóba ülni, kiköltözni a külvárosokba a minőségi levegőért, zöld felületért. Életszínvonalunknak is jót tenne, több zöld, tisztább levegő jellemzi a jól koncentrált, gyalogolható városokat. Ehhez persze megfelelő közlekedési hálózat, kerékpárutak kellenének. Ami rajtunk múlik, és óriási előnnyel járna, az a repülések korlátozása. A repülés a legintenzívebb üvegházhatásúgáz-kibocsátás. Ha csak egy dolgot teszünk, ezt csökkentsük le.  Nyaraljunk a közelben, vagy menjünk vonattal, busszal, a repülést hagyjuk meg nagyon különleges alkalmakra, mint egy érettségi ajándék vagy nagy, kerek évforduló. De ha a táplálkozásunkon is képesek lennénk változtatni, minél kevesebb disznó- és marhahúst együnk, így egészségesebb és olcsóbb is lehet az étkezésünk. Sajnos a vízhiányt sem söpörhetjük a szőnyeg alá. Már évekkel ezelőtt megjelent a Budapest környéki településeken, amikor vízkorlátozást kellett bevezetni, szabályozni a medencék töltését, a locsolást. Megint itt tartunk, tehát ez nem egyszeri, elszigetelt probléma, egyre többször lesz, és az sem véletlen, hogy a Pest környéki gazdagabb településeken jelentkezik először, ahol 12 órában töltik a medencéket. Nincs víz, és ezt pénzzel megoldani nem lehet. Az Alpokban kevesebb gleccser olvad nyaranta, így nem tartja egy egyenletes minimumon a Dunát, ami mégis benne van, idefele folyva elpárologhat a hőségben. A sós tengervizet pedig iszonyú drága lenne sótalanítani, ideszállítani. Nekünk is a gazdagok privát medencézéseit kellene betiltani vízszűke esetén, ahogy a franciák teszik, hiszen a tehetősebb emberek tehetnek a legtöbbet a kibocsátás redukálásáért. Még időben vagyunk, mondja Ürge-Vorsatz, de minden nappal csúszik a cselekvés lehetősége, hatása. Talán most itthon is történni fog valami, pozitív hír, hogy a Gazdasági és Energetikai Minisztériumba Bart Istvánt nevezték ki, aki klímapolitikai szakértő, és helyettes államtitkárként a villamosításért és a dekarbonizációért felel mostantól. Fantasztikus a vasút fejlesztésére fókuszáló Közlekedési és Beruházási Minisztérium, valamint az erdőirtás betiltását elrendelő Élő Környezetért Felelős Minisztérium. De kellenek is ezek a lépések, mert kis országunkat komolyan fenyegeti az elsivatagosodás veszélye az eddig alkalmazott ipari mezőgazdálkodás gyakorlata miatt. Lecsökkent a szervesanyag-tartalom az ipari művelés, a műtrágyával történt kizsigerelés miatt. Ezért kevésbé tudja felvenni és tárolni a csapadékot. Nincs szerkezete, agyonmozgatják, ekézik. Így sivatagosítjuk el… A nedves, mocsaras élőhelyek helyreállításával talán csökkenthető lenne az ország közepének kiszáradása, de ehhez rendszerszintű cselekvés kell, plusz az egyéni akarat és hajlam. Látjuk, kis szokások – faültetés, közlekedés, étkezés – is milyen sokat számítanak. Már nem csak gyerekeink életében, a miénkben is, hiszen ha beragadunk a hőkupola alá, azt senki nem élvezi. (Borítókép: Ürge-Vorsatz Diána 2023. augusztus 10-én. Fotó: Karip Tímea / Index) Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő. Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.