● news.bsdnet.hu

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az elmúlt hetekben egymás után hirdette meg a társadalmi egyeztetéseket több nagyszabású közlekedési beruházásról. A tervek között szerepel a Pacsirtamező utcai villamosvonal kiépítése, a Budafoki úti villamos meghosszabbítása, valamint a Kerepesi út átfogó felújítása is. Bár a projektek hosszú távon jelentős változásokat ígérnek Budapest közlekedésében, egyelőre nem tudni, hogy a főváros milyen forrásból kívánná megvalósítani őket. A BKK szerint a Pacsirtamező utcai villamosfejlesztés célja, hogy a budai fonódó villamoshálózat új északi ágával közvetlen kötöttpályás kapcsolat jöjjön létre Óbuda és Kaszásdűlő között. A tervek alapján a villamos a jelenlegi 9-es busz útvonalának jelentős részét váltaná ki, miközben csökkenne a közúti forgalom, javulna a környezet állapota, és új közvetlen villamoskapcsolatok jönnének létre Pest irányába is. A projekt ütemezése ugyanakkor önmagáért beszél. A közbeszerzési eljárás csak most indulhat el, a tervezési munkák akár 2030-ig is eltarthatnak, a kivitelezés pedig csak ezt követően kezdődhetne meg. Hasonló a helyzet a Budafoki úti villamosfejlesztésnél is. A BKK elképzelése szerint több mint hat kilométer hosszban bővülne a villamoshálózat Dél-Budán, megújulnának csomópontok és végállomások, valamint jelentősen átalakulna a Budafoki út közlekedése. A társaság szerint a fejlesztés több ezer utas számára kínálna új kötöttpályás kapcsolatot, és részben kiválthatná a jelenlegi autóbusz-forgalmat. A kivitelezés azonban itt is távoli perspektíva. A tervezési közbeszerzés leghamarabb 2027 elején zárulhat le, az engedélyezési folyamatok 2029-ig húzódhatnak, az építkezés pedig csak ezt követően kezdődhetne meg. Nemcsak új villamosvonalak szerepelnek a terveken. A BKK jelenleg a Kerepesi út Dózsa György út és Albertirsai út közötti szakaszának teljes felújításáról is társadalmi egyeztetést folytat. A projekt keretében teljes pályaszerkezet-csere, járdafelújítás, kerékpáros infrastruktúra kiépítése, valamint zöldfelület-fejlesztések is szerepelnek. A beruházások céljai szakmai szempontból nehezen vitathatók, ugyanakkor a finanszírozás kérdésére a közzétett dokumentumok nem adnak egyértelmű választ. Ez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy Budapest vezetése az elmúlt hónapokban rendszeresen arról beszélt: Korábban a városvezetés többször hivatkozott arra, hogy a főváros likviditási problémákkal küzd, számos beruházást el kellett halasztani vagy át kellett ütemezni, miközben a napi működés finanszírozása is komoly kihívást jelent. Ebben a helyzetben kérdés, hogy milyen forrásból valósulhatnának meg azok a több tízmilliárd forintos kötöttpályás fejlesztések, amelyekről most társadalmi egyeztetés zajlik. A BKK ugyan minden projekt esetében hangsúlyozza, hogy jelenleg az előkészítési szakasznál tartanak, és a lakossági véleményeket is várják, azonban a fejlesztések megvalósításának egyik legfontosabb feltétele továbbra is a finanszírozás biztosítása lenne. Így miközben a budapestiek új villamosvonalakról, korszerű közterekről és zöldebb városrészekről mondhatnak véleményt, továbbra is nyitott kérdés marad, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzetben ezekből a tervekből mikor, és egyáltalán mi valósulhat meg.