● news.bsdnet.hu

Mint arról az Origo beszámolt , Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter az elmúlt időszakban több, az egyházi oktatást alapjaiban érintő javaslattal állt elő. Egyebek mellett felvetette, hogy a jövőben az egyházi iskolák működését ahhoz kötné, hogy roma és nem roma tanulókat egyaránt fogadjanak, emellett beszélt az iskolabezárásokról, a rövidebb tanórákról és a lexikális tudás szerepéről is. Az Origo ezekről a nagy vitát kiváltó elképzelésekről kérdezett egy budapesti katolikus gimnázium igazgatóját és az intézmény egyik tanárát, akik elmondták véleményüket az egyházi autonómiáról, a felvételi szempontokról és az oktatási változásokról, de kérték, hogy nevük ne szerepeljen a cikkben. Arra a kérdésre, hogy milyen szempontok alapján választják ki a diákokat, azt felelték: az Alaptörvény rögzíti a faji, nemi, vallási és egyéb megkülönböztetés tilalmát, aminek tükrében eleve furcsa az a megközelítés, amely etnikai alapon szeretné meghatározni az iskolák összetételét. Az egyházi iskolákban jelenleg is tanulnak magukat romának valló családok gyermekei, és számos egyházi iskola nagy hangsúlyt fektet a hátrányos helyzetű térségekben élő, leszakadással veszélyeztetett gyermekek befogadására, felzárkóztatására és nevelésére. Ha a mi iskolánkat nézem, eddig sem tettünk és ezután sem teszünk különbséget a hozzánk jelentkezők között abban, hogy magukat romának, németnek, horvátnak vagy bármilyen más nemzetiséghez tartozónak tartják. Mi a család vallásos szellemiségét, a tanulmányi eredményeket, a felvételin nyújtott teljesítményt, valamint a gyermek és a szülők elkötelezettségét vesszük alapul. – hangsúlyozták azon felvetésünkkel kapcsolatban, hogy veszélyeztethet-e az állami beleszólás a katolikus oktatás küldetését, ami nemcsak  tudásátadásról, hanem nevelésről is szól. Hozzátették: ha egy család vallásos szellemben, egy egyházi közösség szabályait követve szeretné nevelni gyermekeit, az ehhez való jogát tiszteletben kell tartani. A mi iskolánk és a többi egyházi iskola is ennek a társadalmi igénynek a megvalósulását biztosítja, miközben maximálisan betartja az állam által előírt követelményeket és szabályozásokat. Az iskola feladata nemcsak az oktatás, hanem a nevelés is. – Iskolánkban szerencsére egyelőre jelentős túljelentkezés tapasztalható, ugyanakkor kétségtelen és szomorú tény, hogy demográfiai válsággal küzd Magyarország, és különösen vidéken jelentősen csökken az iskoláskorú tanulók száma. Ahol a gyermeklétszám nagyon lecsökken, ott alapos előkészítés, a helyi közösség érdekeinek figyelembevétele és őszinte kommunikáció után egy közeli, jobban felszerelt iskolába történő összevonás – ha az utaztatás megoldott – működőképes lehet a felső tagozaton. Az embernek szüksége van tárgyi tudásra, egy idegen nyelvet sem lehet pusztán nyelvtani, nyelvi logikai ismeretek, bátor kommunikációs attitűd birtokában beszélni, ha nincs hozzá szókincsünk. A tananyag mennyisége egyébként egyes területeken valóban sok, ugyanakkor szükség van továbbra is egy alapvető műveltségi és tudásminimumra. Beszéltek arról is, hogy a katolikus intézményrendszer eddig is számos területen rendkívül innovatív és kezdeményező volt a gyermekek nevelésében, sok olyan gyakorlat alakult ki, amely akár az állami oktatás számára is érdekes és hasznos lehet. Külső szervezetek – például szerzetesrendek, katolikus szellemiséget követő civil közösségek – eddig is segítették az egyházi iskolák munkáját a jogszabályok adta kereteken belül. Mint hangsúlyozták, nagyon sok egyházi iskola – akár egyházmegyei fenntartók, szerzetesrendek vagy a Máltai Szeretetszolgálat intézményei – már eddig is hatalmas feladatot vitt a hátrányos helyzetű, leszakadással veszélyeztetett térségekben élő gyermekek nevelésében, tanításában. Ezt a tevékenységét mi, akik az oktatásban élünk, ismerjük, sajnos a tágabb közvélemény kevésbé. A technológiai, társadalmi, környezeti változásokra az iskolarendszernek is reagálnia kell, nyilvánvaló, hogy nem lehet mindent ugyanúgy csinálni, mint 200 éve. Agykutatók egyértelműen kimutatták például a túlzásba vitt digitális eszközhasználat negatív hatását az agyi működésre. Általánosságban megállapítható, hogy minden pedagógiai innovációról akkor lehet véleményt mondani és a jövőjéről döntést hozni, ha megtörtént az eredmények és tapasztalatok körültekintő kiértékelése.