● news.bsdnet.hu

Hiába telt el több mint egy évtized a kórházak minimumfeltételeit vizsgáló országos jelentés óta, hasonló átfogó felmérés azóta sem készült. Szopkó Zita, a Direkt36 újságírója a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában arról beszélt, hogy a szakemberhiány, az elöregedő szakdolgozói állomány és a romló infrastruktúra miatt a szakértők szerint ma aligha jobb a helyzet, mint 2015-ben. Új ablakban 2026. július 01. Szopkó Zita – Reggeli gyors/Reggeli személy (2026. július 01., szerda 09:05) 46:25 00:00 Műsorvezetők: Panxnotded Miklós, Dési János, Szénási Sándor, Para-Kovács Imre Szerkesztők: Selmeci János, Korpás Krisztina, Bencsik Gyula, Herskovits Eszter A 2003-ban megalkotott szakmai minimumfeltételek ugyan több mint húsz éve változatlan szemléletet tükröznek, Szopkó Zita szerint azonban ez önmagában nem magyarázza, hogy a kórházak már 2015-ben sem tudtak megfelelni azoknak. A Direkt36 által megszerzett , 180 oldalas hatósági jelentés - melyet évek óta próbáltak megszerezni -  első megállapítása az volt, hogy Magyarországon egyetlen kórház sem teljesítette maradéktalanul az előírásokat. A szabályozás részletesen meghatározza, hogy az egyes szakmákban hány orvosra, ápolóra és milyen eszközökre van szükség a biztonságos betegellátáshoz. Bár a szakma egy része már akkor is túlzónak, „optimumrendeletnek” nevezte ezeket az elvárásokat, az újságíró szerint jogos kérdés: ha valóban elavultak voltak, miért nem dolgozták át őket? Az oknyomozó újságíró elmondta, 2015–2016 környékén indult is egy kísérlet a szabályozás megújítására. Egy, az akkori egészségügyi irányításra rálátó forrás szerint a cél az volt, hogy a merev létszám- és eszközlisták helyett kompetenciaalapú rendszer jöjjön létre, amely azt határozza meg, milyen tudással és jogosultságokkal rendelkező szakemberek végezhetnek egy-egy beavatkozást. A reform azonban politikai okokból elbukott, mert a döntéshozók attól tartottak, hogy a változtatást a közvélemény a romló egészségügyi helyzethez való alkalmazkodásként, a követelmények felpuhításaként értelmezné. Szopkó Zita szerint hasonló politikai dilemma figyelhető meg a kórházi struktúra átalakításánál is. Miközben egészségügyi szakértők régóta azt mondják, hogy nem feltétlenül több kórházi ágyra és intézményre, hanem jobban szervezett ellátórendszerre, erősebb alapellátásra és jól felszerelt centrumkórházakra lenne szükség, a kórházbezárás politikailag továbbra is vállalhatatlan témának számít. Az újságíró ugyanakkor hangsúlyozta: a legfontosabb kérdés nem az, hogy a jelenlegi minimumfeltételek tökéletesek-e, hanem az, hogy még mindig ezek vannak érvényben, miközben a kórházak továbbra sem tudják teljesíteni őket. Márpedig ezeknek a szabályoknak éppen az volna a céljuk, hogy garantálják a betegek biztonságos ellátását. Az újságíró hangsúlyozta: az általa megkérdezett egészségügyi szakértők, köztük Lantos Gabriella és Kunetz Zsombor szerint is a húsz éve érvényben lévő minimumfeltételek nem irreális elvárások. A gondot inkább az jelenti, hogy a rendszerben nincs elegendő orvos és szakdolgozó ahhoz, hogy ezeket mindenhol teljesíteni lehessen. A jelentésből az is kiderült, hogy nemcsak elszigetelt problémákról volt szó. A személyi feltételek teljesítésében az egész rendszer súlyos hiányosságokat mutatott: a szakterületek több mint felében sem az orvosok, sem a szakdolgozók száma nem érte el az előírt minimumot. Egyes gyermekszakmákban az előírt szakemberlétszám háromnegyede hiányzott, a gyermekszívsebészetben pedig olyan intézmény is volt, ahol az előírt ápolói létszám száz százaléka hiányzott. A jelentés konkrét példát is említett: Szegeden ugyan működött gyermekszívsebészeti osztály, a műtéteket mégis a felnőtt szívsebészeti klinikán végezték, ahol a gyermekek néhány napig a felnőtt betegek között feküdtek, majd visszakerültek a gyermek-kardiológiára. Szopkó szerint ez nemcsak szervezési nehézséget jelentett, hanem a betegellátás szempontjából is aggályos helyzetet teremtett. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyilvánosság ma sem ismerheti a kórházankénti adatokat. Bár a teljes, mellékletekkel együtt készült jelentést kérte ki, nem azt kapta meg. Szerinte nyilvánvalóan intézményi bontásban is rendelkezésre álltak az adatok, de ezeket a hatóság nem hozta nyilvánosságra. Emiatt csak országos képet lehet látni, azt viszont nem, hogy pontosan mely intézményekben voltak a legsúlyosabb hiányosságok. Az újságíró hangsúlyozta: a problémákért nem az egészségügyi dolgozókat tartja felelősnek. Szerinte ők is ugyanúgy elszenvedői a rendszer hiányosságainak, hiszen a létszámhiány túlterheltséghez vezet, a rossz higiénés körülmények, a takarítószerek vagy éppen a működő klímaberendezések hiánya pedig az ő munkájukat is megnehezíti. Egy sebész például arról beszélt neki, hogy a nyári hőségben előfordult, hogy rosszul lett műtét közben, miközben elvileg steril és biztonságos környezetben kellene operálnia. Szopkó Zita arról beszélt, hogy a nagyobb átláthatóság a betegek érdekeit szolgálná. Úgy véli, fontos lenne, hogy a nyilvánosság pontos képet kapjon a kórházak állapotáról, még akkor is, ha a most nyilvánosságra került jelentés már tíz évvel ezelőtti helyzetet tükröz. Felidézte, hogy a dokumentumot korábban több adatigénylés során is hiába próbálták megszerezni: a hatóság arra hivatkozott, hogy döntés-előkészítő anyagról van szó, ezért tíz évig nem nyilvános. Ő maga is csak a titkosítás lejárta után tudta kikérni a jelentést, ami szerinte korábban is fontos információkkal szolgálhatott volna a magyar egészségügy állapotáról. A beszélgetésben szóba került a koronavírus-járvány hatása is. Az újságíró szerint a Covid rendkívüli terhelést rótt az egészségügyi dolgozókra: sok orvost és ápolót vezényeltek át Covid-osztályokra, a folyamatos túlterhelés pedig mentálisan is rendkívül megviselte őket. Hozzátette, hogy a járvány időszakában sokan elhagyták a pályát, miközben 2021-ben bevezették az egészségügyi szolgálati jogviszonyt és megszüntették a hálapénzt is. A tényfeltáró újságíró arról is beszélt, hogy az elmúlt években rendkívül nehéz volt megszólalókat találni az egészségügyből. Elmondása szerint még név nélkül is sokan féltek nyilatkozni, mert tartottak a retorzióktól, ami szerinte nem tekinthető természetes állapotnak egy demokratikus nyilvánosságban. Bár a 2015-ös felmérés óta nem készült hasonló átfogó országos vizsgálat, az újságíró és az általa megkérdezett szakértők egyaránt úgy vélik, hogy az ellátórendszer helyzete azóta inkább romlott. Mint mondta, a 100 kórházat és mintegy 1700 osztályt vizsgáló felméréshez hasonló nagyságrendű ellenőrzés azóta sem volt, így nincsenek összehasonlítható adatok. A Covid-járvány, az elvándorlás és a folyamatos szakemberhiány alapján azonban szerinte valószínű, hogy a problémák tovább súlyosbodtak. A beszélgetésben felmerült a jelentős béremelések kérdése is. Szopkó szerint önmagában a fizetések rendezése nem oldotta meg a rendszer gondjait, hiszen a kórházak állapota, az infrastruktúra és az eszközellátottság továbbra is komoly problémákat jelent. Példaként említette a nyári hőségben működésképtelen klímaberendezéseket, valamint azokat az eseteket, amikor rossz állapotú épületekben omló vakolat veszélyeztette a betegeket. Arra is emlékeztetett, hogy már a 2015-ös jelentés is súlyos infrastrukturális hiányosságokat tárt fel. A dokumentum penészes szülészeteket, málló vakolatot, túlzsúfolt kórtermeket és elégtelen fertőtlenítési körülményeket írt le. Szerinte ezek olyan problémák, amelyekkel a betegek ma is gyakran találkoznak, ezért a jelenlegi tapasztalatok alapján nem látszik, hogy az elmúlt évtizedben érdemi javulás történt volna. Az újságíró azt is kiemelte, hogy még Budapesten belül is óriási különbségek vannak az intézmények között: egyes osztályok korszerű körülmények között működnek, míg mások elavult, a modern betegellátásra alig alkalmas épületekben. Mint mondta, egy sebész arról is beszélt neki, hogy bár ezek az épületek építészetileg értékesek lehetnek, a mai gyógyítás követelményeinek már nem felelnek meg, felújításuk pedig sok esetben csak korlátozottan lehetséges, így az orvosok kénytelenek ilyen körülmények között dolgozni. A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a  klubradio.hu -ra.)