● news.bsdnet.hu

Megjelent a 2027-es költségvetés tervezésének alapdokumentuma, amely a kormány szerint szakít a korábbi évek kiszámíthatatlan gyakorlatával. Az új megközelítés a tervezhetőséget és az átláthatóságot erősítené, miközben a Fidesz már most megszorításokat és gazdasági kockázatokat emleget. Kármán András közösségi oldalán jelentette be, hogy már elérhető a 2027-es költségvetés tervezéséhez kapcsolódó  tájékoztató. Mint írta: Magyarország helyzetét, a Tisza-kormány mozgásterét a költségvetés helyzete és annak tervezése alapvetően meghatározza. A 2027-es költségvetéshez kapcsolódó kormányzati tájékoztató abból indul ki, hogy az államháztartás helyzete alapvetően meghatározza az ország gazdasági mozgásterét. A dokumentum ezt egy közérthető hasonlattal írja le: a költségvetés úgy működik, mint egy család közös kasszája: ha a család előre megtervezi a bevételeit, reálisan számol a kiadásokkal, és fegyelmezetten gazdálkodik, akkor pénzügyi helyzete stabil és kiszámítható marad. A költségvetés egyben prioritásokat is kijelöl, hiszen megmutatja, mire jut forrás, és mely területek szorulnak háttérbe. A kormány értékelése szerint az elmúlt években éppen ez a stabilitás és kiszámíthatóság hiányzott a magyar költségvetési gyakorlatból. A büdzsék nem voltak kellően átláthatók, és gyakran olyan időpontban kerültek az Országgyűlés elé, amikor még jelentős bizonytalanság övezte a gazdasági folyamatokat. Előfordult, hogy a költségvetést úgy fogadták el, hogy az adott évből még hónapok voltak hátra, ami a jelenlegi kormány szerint nem felel meg a felelős tervezés követelményeinek. A hiányos előkészítés és a kapkodó döntéshozatal következménye a folyamatos módosítás lett. Az idei költségvetést például már a hatálybalépése előtt többször átírták, ami nemcsak a rendszer kiszámíthatóságát gyengítette, hanem a gazdasági szereplők számára is bizonytalanságot teremtett. A vállalkozások és a háztartások számára így nehezebbé vált a hosszabb távú pénzügyi tervezés, ami visszafoghatta a beruházásokat és a fogyasztást is. A tájékoztató külön hangsúlyozza, hogy a hivatalos költségvetési számok és a gazdaság tényleges állapota között jelentős eltérés alakult ki. A korábban elfogadott, GDP-arányosan 3,7 százalékos hiánycél a valóságban jóval magasabb szintet is elérhetett volna, akár 8 százalék fölé emelkedve. A kormány állítása szerint ez arra utal, hogy a költségvetési tervezés nem tükrözte hitelesen a gazdasági folyamatokat, ami hosszabb távon aláásta a gazdaságpolitika hitelességét. A problémákhoz az is hozzájárult, hogy a költségvetés szerkezete nehezen volt áttekinthető. A kiadások rendszere nem követte egyértelműen a szakpolitikai területeket, így még szakértők számára is nehéz volt pontos képet kapni arról, hogy egyes ágazatokra mennyi forrás jut. Ez az átláthatatlanság gyengítette a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetőségét, és hozzájárult a befektetői bizalom csökkenéséhez is. A kormány szerint mindezek következményei a pénzügyi piacokon is megjelentek: emelkedtek a kamatok, nőtt az ország finanszírozási költsége, és bizonytalanná vált a gazdasági környezet. A vállalkozások és a családok számára ez kiszámíthatatlanabb működési feltételeket jelentett. A most bemutatott irányváltás célja ennek a gyakorlatnak a megszüntetése. A kormány kezdeményezi az államháztartási törvény módosítását, amely egyértelmű időkeretet szabna a költségvetési törvényjavaslat benyújtására. A tervek szerint a büdzsé minden évben egy meghatározott őszi időszakban, várhatóan októberben kerülne a parlament elé. Ez lehetővé teszi, hogy a tervezés frissebb, megbízhatóbb adatokra épüljön, és közelebb kerüljön a tényleges gazdasági helyzethez. A költségvetés szerkezete is átalakul: a kiadások a mindenkori kormányzati struktúrát követik majd, így az egyes szakterületekhez kapcsolódó tételek egy helyen jelennek meg. A pénzügyminiszter szerint ez jelentősen javítja az átláthatóságot, és megkönnyíti a közpénzek felhasználásának ellenőrzését mind a szakmai, mind a társadalmi szereplők számára. A kormány várakozása szerint az új rendszer egyszerre erősíti a tervezhetőséget, a kiszámíthatóságot és a pénzügyi fegyelmet, ami hosszabb távon hozzájárulhat a közbizalom helyreállításához, valamint a befektetői környezet javulásához is. A Fidesz ugyanakkor élesen bírálta a bejelentett irányokat. Havasi Bertalan, a párt kommunikációs igazgatója közleményében azt írta: a 2027-es költségvetési tervek további megszorításokat vetítenek előre, és szerinte a gazdaságpolitikai döntések következményeit a magyar családok fogják megfizetni. A párt konkrét intézkedéseket is felsorolt, amelyek értékelésük szerint kedvezőtlenül érintik a lakosságot és a vállalkozásokat. Ezek között szerepel a jelzáloghitel-kamatstop megszüntetése, a kedvezményes üzemanyagár kivezetése, a kisvállalkozások számára biztosított, alacsony kamatozású hitelek megszüntetése, valamint egyes lakhatási és otthonfelújítási támogatások kivezetése. A Fidesz hangsúlyozta: nem támogat olyan költségvetést, amely megszorításokra épül, és álláspontja szerint a gazdasági növekedést ösztönző politika szükséges. Közleményükben a korábbi kormányzati időszak eredményeit is kiemelték, utalva a foglalkoztatottság bővülésére, a bérek emelkedésére és az infláció csökkenésére. A 2027-es költségvetés tervezése így már a kezdeti szakaszban politikai viták középpontjába került. Miközben a kormány strukturális reformokat és nagyobb átláthatóságot ígér, az ellenzék a társadalmi terhek növekedésétől tart, így a következő hónapokban várhatóan tovább erősödik a vita a gazdaságpolitikai irányokról.