● news.bsdnet.hu

Korábban beszámoltunk arról, hogy Magyar Péter miniszterelnök már több ízben távozásra szólította fel Sulyok Tamást, ám a köztársasági elnök nem tett eleget ennek a kérésnek. Az államfő május végén a Velencei Bizottsághoz fordult , és kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését. Néhány nappal később már arról írt, hogy a bizottság sürgősségi eljárásban vizsgálja az Alaptörvény-módosítási terveket. A megkeresést és a Velencei Bizottság válaszlevelét a köztársasági elnök nem hozta nyilvánosságra. A TASZ 2026. június 5-én ezügyben közérdekű adatigénylést nyújtott be, hogy kikérje a levél tartalmát. Az adatigénylés teljesítését arra hivatkozva tagadták meg, hogy a kért dokumentumokban szereplő érvek „döntés megalapozását szolgáló adatnak minősülnek, és a megismerhetővé tételük mind a Velencei Bizottság, mind a köztársasági elnök álláspontjának az eljárás során való szabad kifejtését, illetve a tevékenységük illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné”. Fontos lenne viszont, hogy a nyilvánosság megismerje a megkeresés tartalmát, mert ebből derülne ki, hogy Sulyok Tamás milyen veszélyeket lát a tervezett lépésekben, és milyen érveket hoz fel saját álláspontja mellett – áll a TASZ közleményében . A TASZ a  Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, kezdeményezésükre  vizsgálatot indítottak a Sándor-palota ellen. A hatóság a szervezetnek küldött válaszlevelében szokatlan módon azt is előrevetítette, hogy az eljárás borítékolhatóan azzal az eredménnyel fog zárulni, hogy ki kell adni a köztársasági elnök által a Velencei Bizottságnak küldött megkeresést, valamint a Velencei Bizottság erre adott válaszát. A NAIH arról tájékoztatta a TASZ-t, hogy az információszabadság védelmében vizsgálatot indít a Sándor-palota által megtagadott adatigénylés ügyében, és a tájékoztató levélben szokatlan módon előzetes tájékoztatást is közölt a kérdésben elfoglalt jogi álláspontjáról. A NAIH elnöke rögzítette, hogy a köztársasági elnök lemondásának kérdése, és az ahhoz kapcsolódó valamennyi körülmény kiemelt közérdeklődésre tart számot, így a Velencei Bizottságnak megküldött beadvány és az arra adott válasz közérdekű adat. A NAIH álláspontja szerint nincs olyan jövőbeli köztársasági elnöki döntés, amit megalapozna a Velencei Bizottságnak megküldött beadvány, és a testület válaszlevele sem bír semmilyen hatással a jövőbeli döntéshozatalra. A Velencei Bizottság nemzetközi szervezetként eleve nem tartozik a magyar információszabadságról szóló törvény hatálya alá, nem lehet tehát a magyar törvény szerinti információszabadság-korlátozási okokra hivatkozva megtagadni az eljárásához kapcsolódóan keletkezett adatok kiadását – írták. A közlemény végén hangsúlyozták: „a köztársasági elnök tehát újabb döntés előtt áll: eldöntheti, hogy önként közzéteszi-e az adatokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a nyilvánosság képet kapjon a köztársasági elnök elmozdításának szerinte fennálló jogállamiság-kockázatairól, vagy megvárja, míg a NAIH szólítja fel erre”. A köztársasági elnök a Velencei Bizottság után az Alkotmánybíróságtól kért segítséget . 2026. június 11-én fordult az AB-hez, mivel szerinte  a tiszás parlamenti többség olyan alkotmánymódosításokkal is próbálkozhat a jövőben, amelyek „általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”. Az államfő pedig úgy gondolja, tisztázni kell, hogy az ilyen, „egyedi helyzetek rendezését” célzó alkotmánymódosítások valóban alkotmánymódosításnak minősülnek-e. A köztársasági elnök indítványa rekordgyorsasággal került az Alkotmánybíróság elé , végül június 19-én az AB közleményben tudatta, hogy az államfő Alaptörvény-értelmezési indítványának tárgyalását határozatképtelenség miatt levette napirendjéről ,  mert hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be. A köztársasági elnök még aznap közölte, hogy tudomásul vette az alkotmánybírák döntését. A Magyar-kormány az  Alaptörvény tizenhetedik módosításával rendezné a köztársasági elnök megbízatását: a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnne, az Országgyűlés pedig 30 napon belül új államfőt választana – a cél az államfői intézménybe vetett bizalom és az alkotmányos működés helyreállítása. (Borítókép: A Sándor-palota 2022. december 8-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)