● news.bsdnet.hu

A kormány arra kéri a vásárlókat, hogy a következő hetekben lehetőség szerint több magyar sertéshúst vásároljanak, mert ezzel hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hazai sertéstartók átvészeljék az afrikai sertéspestis miatt kialakult piaci nehézségeket. A cél nem az, hogy a járvány miatt megváltozzanak az élelmiszer-biztonsági szokások – az afrikai sertéspestis ugyanis az emberre nem veszélyes –, hanem az, hogy a nemzetközi kereskedelmi zavarok miatt nehéz helyzetbe került magyar ágazat átmeneti segítséget kapjon . A kabinet emellett exportpiacok újranyitásán, a termelők finanszírozásának támogatásán, valamint a közétkeztetésben és a kereskedelemben a magyar sertéshús nagyobb arányú felhasználásán is dolgozik. Az afrikai sertéspestis több kontinensen jelen van, Európában pedig tavaly jelentősen nőtt a fertőzések száma. Magyarországon június elején első alkalommal mutatták ki a vírust házisertés-állományban egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei telepen. Bár a hatóságok gyors intézkedései után nem találtak újabb fertőzött házisertést, a vírus továbbra is jelen van a vaddisznóállományban, ezért a járványügyi korlátozások és a fokozott védekezés továbbra is indokoltak. A gazdasági hatások ugyanakkor messze túlmutatnak az érintett telepeken. A sertéspestis miatt számos Európai Unión kívüli ország korlátozza az importot az érintett tagállamokból, így az eredetileg exportra szánt hús nagyobb része az uniós piacon marad. Ez túlkínálatot okoz, ami lefelé nyomja a termelői árakat. A magyar gazdák helyzetét tovább nehezíti, hogy az erős forint olcsóbbá teszi az import sertéshúst , így a hazai termelők még élesebb versennyel szembesülnek. A sertéshús világpiaci ára az elmúlt években egyébként is jelentős hullámzást mutatott. A korábbi áremelkedést részben a kínai sertéspestis-járvány, majd az energia- és takarmányköltségek robbanása okozta, 2023 óta azonban inkább az árak csökkenése jellemző. Ebben szerepet játszik Kína mérséklődő importigénye, valamint az is, hogy az európai export egy része a korlátozások miatt az uniós piacon marad. A nemzetközi szervezetek szerint idén tavasszal is a bőséges európai kínálat és a gyengébb kereslet húzta lefelé a sertéshús világpiaci árát. Magyarországon ugyanakkor a fogyasztói árakat az utóbbi években nem kizárólag a világpiaci folyamatok alakították. A sertéscomb 2021 februárja és 2023 nyara között az árstop hatálya alá tartozott, ennek kivezetése után jól látható áremelkedés következett. Jelenleg a sertéscomb, a sertéskaraj, a sertéstarja és a sertésoldalas az árrésstop szabályai szerint értékesíthető, vagyis a kiskereskedők legfeljebb 10 százalékos árrést alkalmazhatnak a beszállítói árhoz képest. Ennek a szabályozásnak a jövője egyelőre bizonytalan, miközben a kormány most elsősorban abban bízik, hogy a vásárlók átmenetileg nagyobb kereslete segíthet stabilizálni a hazai sertéságazat helyzetét. Az Online Árfigyelő adatai szerint jelenleg Magyarországon a hat nagy kereskedelmi láncban (Lidl, Penny, Aldi, Tesco, Spar, Auchan) kapható sertéshúsok kilogrammonkénti átlagára a következőképpen alakul: Az elmúlt bő fél évben is inkább csökkenő tendencia volt megfigyelhető minden hústípus esetésben. Ha valaki az akciókat vagy a kevésbé prémium termékeket kereste, akkor még alacsonyabb árakat is találhatott. A sertéscomb minimumárainál is egyértelmű csökkenő trend rajzolódik ki. A diszkontok, így az Aldi, a Lidl és a Penny mostanra azonos árszintre kerültek. Az Auchanban az elmúlt fél évben szinte végig 1300 forint környékén lehetett egy kilogramm combot venni, de összességében a különbségek nem voltak szélsőségesek. A darált sertéshús minimumárai hektikusabban változtak, de tavaly év véghez képest itt is lejjebb vannak az árak. A Lidl a teljes időszak nagy részében a kedvezőbb minimális árakat kínálta, a Penny pedig tavasszal látványos árcsökkentéssel zárkózott fel hozzá. A Tesco és az Auchan árai jóval kisebb mértékben változtak, miközben a Sparban a minimumár a tavaszi hónapokban fokozatosan emelkedett. A rántott hús egyik fontos alapanyagának, a karajnak az ára is csökkent a láncokban, bár eltérő mértékben. A diszkontláncok kezdetben eltérő ütemben mérsékelték áraikat, később azonban az Aldi, a Lidl és a Penny árai hosszabb időre közel kerültek egymáshoz, ami erősödő árversenyre utal. A szupermarketek eltérő stratégiát követtek: a Tesco tartósan a legalacsonyabb minimumárakat kínálta, miközben az Auchan is végig alacsony árszinten maradt, a Spar viszont a teljes időszak jelentős részében magasabb minimumárakkal szerepelt. Az árrésstop bevezetésekor látott áresésből következtehetünk arra, hogy mekkora árrést használtak a szabályozás előtt az üzletek. Ha ennek az árrésnek a visszatérésével kalkulálunk, akkor akkor Ez természetesen egy igen statikus számítás, amit rengeteg egyéb tényező befolyásol. Például az MNB a legutóbbi jelentésében rámutatott, hogy üzletláncok szintjén tavaly az árrések nem csökkentek, vagyis a boltok más termékeknél kompenzálták magukat az árrésstop okozta veszteségekért. Ha ez így van, akkor könnyen elképzelhető, hogy az árréstop feloldása után sem emelnének a fenti mértékben árat a boltok, és/vagy egyéb termékek magasabb árrését mérsékelnék cserébe. Az afrikai sertéspestis várhatóan még évekig meghatározó kockázat marad a sertéspiacon. Az alapeseti forgatókönyv szerint Európában és Ázsiában a betegség továbbra is jelen lesz, de inkább időszakos, regionális kitörések és az ezekhez kapcsolódó kereskedelmi korlátozások okozhatnak piaci zavarokat, nem pedig folyamatos ellátási válság. Kedvezőtlenebb esetben azonban, ha a vírus egy újabb jelentős sertéstartó országban vagy régióban is elterjed a házisertés-állományban, ismét tömeges állományfelszámolásra, exporttilalmakra és jelentős árpiaci felfordulásra lehet számítani. Bár Ázsiában már megjelentek engedélyezett vagy kísérleti vakcinák , jelenleg nincs olyan, széles körben alkalmazható megoldás, amely gyorsan felszámolhatná a betegséget, ezért a védekezés továbbra is elsősorban a megelőzésre és a szigorú járványvédelmi intézkedésekre épül. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images