● news.bsdnet.hu

Több hónapos tárgyalás után kötött megbízási szerződést a Budapesti Közművek a BME-vel annak vizsgálatára, hogy milyen műszaki megoldással lehetne távhővezetéket létesíteni Paks és Budapest között. A tanulmány egy későbbi döntést alapozhat meg, vagyis egyelőre nem beruházási döntésről, hanem előkészítő vizsgálatról van szó. A koncepció lényege, hogy az atomerőmű működése során keletkező, villamosenergia-termelésre nem hasznosuló hő egy részét ne hulladékhőként vezessék el, hanem a fővárosi távfűtési rendszerben használják fel. Paks esetében a távhőhasznosítás nem új elem: a város lakótelepi részén a nyolcvanas évek óta az atomerőműből származó hővel fűtenek társasházakat. A paksi hő Budapestre szállításának ötlete évtizedek óta ismert, a Budapesti Közművek szerint azonban több tényező miatt most ismét aktuálissá vált. Az egyik legfontosabb szempont, hogy a nyári hőhullámok idején az atomerőmű hűtése egyre gyakrabban ütközhet korlátokba, ami szélsőséges esetben az erőmű visszaterhelését teheti szükségessé. Ha a hulladékhő egy részét hasznosítani lehetne, az mérsékelhetné ezt a problémát. A beruházás másik indoka az ellátásbiztonság és az importfüggőség csökkentése. A fővárosi távhőrendszer téli csúcshőigénye mintegy 1000 MW, míg a nyári használati melegvíz-igény körülbelül 100 MW. A paksi hő ezeknek az igényeknek érdemi részét fedezhetné, az előzetes becslések szerint pedig akár évi 300 millió köbméter földgázimport kiváltására is lehetőséget adhatna. A tervezett távhő-tranzitvezeték hossza mintegy 125 kilométer lenne, és a nyomvonal érinthetné Dunaújvárost, Százhalombattát és Érdet is. Ezekben a városokban jelenleg is működik távhőszolgáltatás, emellett ipari hőigény is jelentkezhet. A vezetékhez így nemcsak Budapest, hanem a nyomvonal menti városi rendszerek, ipari parkok vagy akár melegházak is csatlakozhatnának, ami javíthatná a projekt gazdaságosságát. A vizsgálat része lesz a műszaki megvalósíthatóság elemzése is. A koncepció szerint egy különlegesen szigetelt, 1000 milliméter átmérőjű távvezetékpárról lehet szó, amely az engedélyezéstől függően akár a Duna vonalát követve haladhatna. A projekt érvelése szerint a modern távhővezeték-technológia miatt a szállítási hőveszteség nem befolyásolná érdemben a gazdaságosságot. A rendszer működtetéséhez szükséges keringtetési energia részben napelemes termelésből, részben az atomerőműből származhatna. A BKM szerint a távhő- és villamosenergia-rendszer összekapcsolása a jövőben az áramhálózat szabályozásában is szerepet kaphat, különösen a megújuló termelés növekvő aránya mellett. A tanulmány várhatóan az év negyedik negyedévében készül el. Ezt követően derülhet ki, hogy a paksi hulladékhő fővárosi hasznosítása műszaki, gazdasági és engedélyezési szempontból valóban reális beruházási lehetőség-e. A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images