● news.bsdnet.hu

A Frontvonal legújabb adásában szó esett a Hajdu János ellen indult büntetőeljárásról, az orosz belső válság jeleiről, valamint arról is, hogy a hőhullámok miatt a jövőben egyre gyakrabban kerülhetnek rendkívüli terhelés alá a magyar állami rendszerek. Tarjányi Péter szerint több ügyben is fontos különbséget tenni a politikai kommunikáció és a szakmai működés között. A beszélgetés első témája a nagy visszhangot kiváltó aranykonvoj-ügy volt, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ korábbi főigazgatóját. Tarjányi tételesen felidézte az akció előzményeit, hangsúlyozva, hogy az ismert információk alapján egy titkosszolgálati felderítés nyomán indult eljárásról volt szó, amelyet később a NAV vett át, a végrehajtásba pedig a TEK-et vonták be. Ugyanakkor szerinte több ponton sem világos, hogyan jutott el az ügy a nyílt rendőri intézkedésig, és milyen döntési mechanizmusok működtek a háttérben. A biztonságpolitikai szakértő ugyanakkor azt is kiemelte: a terrorelhárító egységek kizárólag hivatalos megkeresés alapján hajtanak végre műveleteket, ezért szerinte nehezen elképzelhető, hogy a szabályos parancsnoki láncot megkerülve született volna döntés egy ilyen akcióról. Ennek megfelelően nem tartja valószínűnek azt sem, hogy a miniszterelnök közvetlen utasítást adhatott volna az intézkedés végrehajtására. A nemzetközi helyzet is fokozódik, Tarjányi Péter arról beszélt, hogy különösen figyelemre méltó fejleménynek tartja, hogy Vlagyimir Putyin nyilvánosan is elismerte: Oroszország komoly nehézségekkel küzd. A szakértő kifejtette, egy autoriter rendszerben már önmagában az is sokatmondó, ha a politikai vezetés kénytelen nyíltan beszélni a problémákról. Úgy fogalmazott: egy bizonyos pont után az információk elhallgatása már nagyobb politikai kockázatot jelent, mint azok részleges beismerése. Tarjányi több olyan területet emelt ki, amelyek szerinte egyre súlyosabb gondot okoznak Moszkvának: A beszélgetés végén a rendkívüli hőség következményei kerültek napirendre. Tarjányi szerint a klímaváltozás miatt kialakuló extrém időjárási helyzetekre már nem lehet kizárólag környezetvédelmi problémaként tekinteni. A szakértő úgy látja, a hőhullámok egyre komolyabb terhelést jelentenek az energetikai hálózatokra, az ivóvízellátásra és az állami válságkezelő rendszerekre is. Szerinte a következő években természetessé válhat, hogy települések ideiglenesen külső ivóvízellátásra szorulnak, ami a katasztrófavédelem, a honvédség és más állami szervek összehangolt munkáját igényli. Tarjányi úgy fogalmazott: ezek a helyzetek mutatják meg igazán, mennyire működőképes egy állam válsághelyzetben. Véleménye szerint a mostani hőség már az első komoly stressztesztje az új kormányzatnak, miközben arra is figyelmeztetett, hogy a nyár során várhatóan további hasonló helyzetekkel kell számolni.