● news.bsdnet.hu

[sz]Szabó Anikó, Fotó: Youtube[sz] Lángol a vita a tankötelezettség körül. A nemrég hivatalba lépett oktatási miniszter, Lannert Judit jelezte, megfontolják, hogy a jövőben 18 évhez vagy az első végzettség megszerzéséhez kössék a kötelező iskolába járást. A Fidesz attól tart, hogy ezzel pont a legnehezebb sorsú fiatalok esnek el a lehetőségtől, hogy 17 évesen munkába álljanak a megújult szakképzési rendszernek köszönhetően. A kérdés Radics Béla, a Fidesz országgyűlési képviselőjének bizottsági meghallgatásán hangzott el, ahol a politikus arról faggatta a miniszterjelöltet, mi lesz a Dobbantó programmal, a műhelyiskolákkal és a hároméves szakmatanulással, ha felemelik a tankötelezettségi korhatárt – írta az Eduline. Lannert Judit óvatosságra intett a túlzott elvárásokkal kapcsolatban. „Vannak ilyen vizsgálatok, hogy attól, hogy 18 évre emeljük a tankötelezettséget, még nem biztos, hogy lesz végzettsége a gyereknek” – hangsúlyozta, majd hozzátette: a részleteket partnerekkel közösen dolgozzák majd ki. Lannert Judit amellett érvelt, hogy bár a Dobbantó-típusú programokat fontosnak tartja, a cél az lehet, hogy a fiatalok ne csak az iskolapadban üljenek, hanem szerezzenek is valamilyen végzettséget. Magyarországon a 2000-es évek elején 18 év volt a tankötelezettség felső korhatára, ezt 2012-ben szállították le 16 évre. Egy két évvel ezelőtti kutatás szerint drámai következményekkel járt a tankötelezettség 16 évre csökkentése: 2005 és 2021 között 5 százalékponttal, 8-ról 13 százalékra nőtt az iskolaelhagyók aránya Magyarországon. Ez pedig negatív értelemben véve egyedülálló jelenség az OECD-országok között. A kutatók szerint a korhatár csökkentésével a diákok lemorzsolódási esélye közel 70 százalékkal nőtt, a közfoglalkoztatásba kerülés esélye majdnem duplájára ugrott, és másfélszeresére nőtt azoknak a fiataloknak az aránya, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak. A lemorzsolódók több mint fele nem is talált munkát, aki pedig igen, átlagosan csak 3,5 hónapig dolgozott. Ezzel szemben a korábbi kormányzat Eurostat-adatokra hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy a 20–24 évesek körében a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya 2010 óta nőtt. A vita középpontjában álló programok, mint a Dobbantó és a műhelyiskola, éppen azokat a fiatalokat célozzák, akik a hagyományos iskolarendszerben nehezen boldogulnak. Ezek a képzések alapkompetenciákat fejlesztenek, és gyakorlati fókuszú részszakképesítést adnak, megnyitva az utat a munkaerőpiac felé. A miniszterjelölt szavaiból két lehetséges forgatókönyv rajzolódik ki: vagy egy általános, 18 évhez kötött korhatár jön, vagy egy rugalmasabb, az első szakma megszerzéséig tartó kötelezettség. A döntésig azonban még számos részletet kell tisztázni, beleértve azt is, hogyan illeszkednek majd a meglévő szakképzési programok az új rendszerbe, és milyen egyéb reformok várhatók az oktatásban, például a KRÉTA-rendszer vagy a diákok túlterheltségének kérdésében. A vita lényege, hogyan lehet egyszerre csökkenteni a riasztóan magas lemorzsolódási arányt, és közben megőrizni a gyors munkába állás lehetőségét azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. [kapcsolodo]z-generacio-iq-csokkenes-digitalis-technologia-memoriaromlas/[kapcsolodo] Via Telex