● news.bsdnet.hu

Néhány éve sokkoló felvételek kerültek napvilágra Ausztráliában, mikor több olyan krokodilfarmot találtak , ahol az állatokat méltatlan, kegyetlen körülmények között tartották, hogy bőrükből divatos (?) kiegészítőket gyártsanak. A nagy térhez és nyílt vizekhez szokott állatokat kis, betonozott medencékbe zárták, majd áramütéssel elkábították, hogy aztán fejbe lőjék őket. A szimatot fogó állatvédő szervezet rejtett kamerás felvételein látszik, hogy az állatok szenvednek, és mindez miért? Hogy a Hermés vagy a Louis Vuitton méregdrága táskát készítsen belőlük. Egy példányhoz 3-4 állat bőre kell. Ezt tesszük ma a vadvilág csodás ragadozóival, bezzeg régen istenként tisztelték az ősorrokat – ahogy a nyelvújítók nevezték a krokodilokat. Szobek (avagy Sobek) például a termékenység krokodil istene volt Egyiptomban, akkor emelkedett magas rangra, mikor az emberek elfordultak a fáraóktól, akik alatt éheztek, rabszolgasorban tengődtek, és állati isteneket kezdtek imádni. A British Museumban meglátogathatjuk Szobek krokodil múmiáját, ami több mint 4 méter hosszú és kis krokodilok vannak a hátára kövesedve. Brit kutatók kisebb áhítattal eltelve mesélnek mellette a megtestesült animális istenről, akinek az emberek Egyiptom szerte szentélyeket emeltek, ide vitték a kifogott gyerek krokodilokat, hogy szent medencékbe merítsék, majd istenekként kényeztessék őket. Az egyre sokasodó állati istenségek (Anubisz, a sakálfejű; Hórusz, a sólyomfejű; Thot, a pávián alakú...) az ókori Egyiptomban azt jelezték, valami félre csúszott, a nép bizalma megrendült a fáraókban. És az sem csoda, hogy az egyik legtekintélyesebb állatisten egy vízi lény lett, hiszen a birodalom a termékenységet jelentő Nílusra támaszkodva prosperált. Szobek kezdetben regionális, kis istenség volt, majd a Középbirodalom (Kr.e. 2055–1650)  korában páratlan jelentőségre tett szert. A krokodilkultusz valószínűleg az egyik legkorábbi volt az ókori Egyiptomban. Már az első dinasztia úttörő királyának uralkodása idejéből származó pecséten láthatóak krokodilok, amik egy szentély felé néznek. Az Óbirodalom (kb. Kr. e 2778-2260) a piramisépítők kora volt, ekkor élt Hufu, és Hafré fáraók is. Szobek ebben az időben már kiemelkedő helyi istenként jelent meg Szumenuban, egy Felső-Egyiptomban található településen. Kultusza a kilencedik és a tizedik dinasztiák uralkodása alatt izmosodott véglegessé, de a tizenegyedik dinasztia királyainak megérkezésekor, mikor elkezdődött a Középbirodalom kora, a nagy krokodil kultusza némileg gyengült. II. Montuhotep, a Középbirodalom első királyának uralkodása alatt Szobek egyesült Ré napistennel. A helyi és tágabb istenségek ilyen egyesülése nem volt ritka és Szobek-Ré neve először Daga (vagy Dagi), egy jelentős kormánytisztviselő sírjának bejáratánál jelent meg, majd több más, a Középbirodalom idején készült temetkezési szövegben felbukkan Szobek, mint aki „keleten kel fel és nyugaton nyugszik”. Ezzel az egyesüléssel többé már nem csak a víz és a termékenység helyi istene volt, hanem Ré révén teremtő isten is. Szobek-Ré krokodil formában, napkoronggal és a felemelkedő kobrával vált teremtővé, aki megformálta a többi istent és a világot. Ezt a szerepet gyakran megidézték a Szobeknek írt himnuszokban is. Az továbbra is rejtély, hogy Szobek népszerűsége vezetett-e Rével való egyesüléséhez, vagy az egyesülés Szobek papjainak politikai lépése volt, hogy nagyobb befolyásra tegyenek szert. Sedetben, a tizenkettedik dinasztia új közigazgatási fővárosában Szobek kultusza újabb fordulatot vett, mikor ezúttal Hórusszal olvadt össze, aki az égbolt és a harc istenével, akit sólyomként vagy embertesttel és sólyomfejjel ábrázoltak. Amikor krokodilként jelent meg egy pecséten, egyértelművé vált, hogy most ő egyesült Szobekkel. A regionális, csak Sedetre korlátozódó Szobek-Hórusz imádatban úgy említették ezt a fúziós istent, mint a „Fehér Korona ura”, „a nagy palotában lakó” és a „nagy palota ura”. Szobek-Hórusz új isteni formájában a király, mint Hórusz, egyesült Szobekkel, az istennel. Szobek isteni királysággal való kapcsolatát III. Amenemhat „A fáraó megkeresztelése” című jelenete illusztrálja a fajúmi Madinet Madi templomban, ahol Szobeket az életet szimbolizáló Nílus-kereszttel kenik fel, ami az örök királyságba való beavatását jelzi. A késő Középbirodalomra Szobek hatalmas istenként vált ismertté. Kultusza 52 városban terjedt el Egyiptom-szerte. Még a tizenharmadik dinasztia királyai is előszeretettel használták Szobek nevét a sajátjukban, ahogyan az a Szobekhotep nevéből tudjuk – a tizenharmadik dinasztia egyik legjelentősebb uralkodójaként minimum nyolc évig uralkodott. A második, átmeneti korszakban Szobek hírneve meggyengült, bár kultusza több városban is élt, de már nem tartozott az állami istenek közé. Az Újbirodalomban ismét erőre kapott, amikor templomokat építettek neki és Hórusznak. III. Amenhotep mindenféle értelemben isteni krokodiltenyésztő központot hozott létre.