● news.bsdnet.hu

A jegybankárok a világ legbefolyásosabb emberei közé tartoznak, ezért érdemes odafigyelni arra, hogy miről beszélnek és miként gondolkodnak a mesterséges intelligencia hatásairól.    A Reuters szerdai tudósítása szerint – amely az Európai Központi Bank portugáliai Sintrában megrendezett éves konferenciájáról számolt be –, a mesterséges intelligenciáról úgy beszéltek, mintha egy ezer mérföld átmérőjű UFO lebegne Európa fölött. A Reuters szerint szinte nem volt olyan beszélgetés, amelyben ne került volna szóba az AI. A Reuters által összegyűjtött idézetek – aggódó és/vagy lelkes jegybankároktól, valamint a rendezvényen résztvevő szakértőktől – egymás mellé téve meglehetősen elgondolkodtató képet festenek. Alább a legérdekesebb részletek. A kriptovaluták iránt lelkesedő amerikai jegybankelnök, Kevin Warsh a biztató szurkoló – vagy talán inkább a lufit tovább fújó szereplő – szerepét játszotta. „Úgy gondolom, ez életünk legjelentősebb időszaka valamennyi gazdaságunk számára” – mondta Warsh, majd hozzátette: „Ki gondolta volna az internet születésekor, hogy ez másfél millió Uber-sofőrnek teremt majd munkát? Ennek a forradalomnak még csak az első és a második játékrésze között járunk.” Richard Tiffany („Tiff”) Macklem, a Kanadai Jegybank kormányzója szintén az internet felemelkedéséhez hasonlította a jelenlegi helyzetet – méghozzá elismerő hangnemben. „Az internet végül sokkal jobb lett annál, mint amit bárki elképzelt. Teljesen új vállalkozások születtek belőle, de ettől még megkaptuk a dotkomlufit is.” Ezzel legalább egy óvatos figyelmeztetést is hozzátett ahhoz a kissé különös értékeléséhez, amely az emberiség történetének egyik legvitatottabb technológiai fejlesztéseként emlegetett internetet méltatta. Az IMF (Nemzetközi Valutaalap) pénzügyi tanácsadója, valamint a Monetáris és Tőkepiaci Főosztály igazgatója, Tobias Adrian inkább amiatt aggódott, mi történik majd akkor, amikor a bankok olyan AI-ügynököket alkalmaznak, amelyek közvetlenül az ügyfeleket érintő döntéseket hoznak. „Hogyan tudják majd a felügyeleti hatóságok értékelni az ilyen, autonóm módon meghozott hiteldöntéseket? Ezek némileg fekete dobozként működnek. Elképzelhető, hogy hiányzik belőlük a döntések magyarázhatósága, és szerintem ez lesz a felügyelet egyik legnagyobb kihívása.” A számítógép már hosszú évek óta képes nemet mondani. Vajon valóban akkora változást jelent majd, amikor ezt egy autonóm AI-ügynök teszi? (Őszinte válasz: talán.) A Reuters szerint azonban Itay Goldstein, a Pennsylvaniai Egyetem Wharton Üzleti Iskolájának pénzügyprofesszora már most is a gazdasági buborékok miatt aggódik. Ha valaki úgy gondolja, hogy jelenleg is egy buborékban élünk, Goldstein szerint érdemes felkészülni arra, hogy a helyzet még sokkal rosszabbá válhat. „Van valami még fejlettebb és potenciálisan még aggasztóbb: ezeknek az algoritmusoknak az a képessége, hogy összehangolt módon manipulálják az árfolyamok alakulását. Ha ezek az algoritmusok valóban képesek lesznek ilyen manipulációra, akkor buborékokat hozhatnak létre, amelyek végül összeomlásokhoz vezetnek. Véleményem szerint ennek már sokkal súlyosabb következményei lehetnek a pénzügyi stabilitásra nézve.” Ebben az összefüggésben érdemes felidézni, mit írt tavaly év végén az AI-buborékról a kanadai író és kommentátor, Cory Doctorow. Miután rámutatott arra, hogy a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) olyan alkalmazásokat és – saját szóhasználatával – „plugineket” hoznak létre, amelyeket normális gazdasági környezetben teljesen hétköznapinak tekintenénk, Goldsteinhez hasonló következtetésre jutott az AI-buborék gazdasági természetét illetően, bár némileg más hangsúllyal. Doctorow szerint maga a buborék „a drága, »forradalmi« technológiákat kívánja: azokat a hatalmas alapmodelleket, amelyek évente dollármilliárdokat égetnek el. Amikor az AI-befektetési mánia véget ér, ezeknek a modelleknek a többsége egyszerűen el fog tűnni, mert gazdaságilag nem lesz ésszerű tovább működtetni az adatközpontokat. Ahogy Stein törvénye mondja: »Ami nem tarthat örökké, az előbb-utóbb véget ér.«” Az Apollo Global Management közgazdásza, Torsten Slok a Reuters szerint talán a legbaljósabb összegzést adta az egész helyzetről: „Ha a mesterséges intelligencia felülmúlja a várakozásokat, az hatással lesz a pénzügyi stabilitásra. Ha pedig alulmúlja a várakozásokat, az szintén hatással lesz a pénzügyi stabilitásra.” Forrás: https://gizmodo.com/