● news.bsdnet.hu

Az ENSZ mesterséges intelligenciáról szóló jelentése arra figyelmeztet, hogy a technológia gyorsabban fejlődik, mint a biztonságos és felelős alkalmazását garantáló szabályok – a kormányok pedig lépéshátrányba kerülhetnek. A hatékony globális irányítás kialakításának lehetősége viszont nem marad nyitva örökké.   Az ENSZ Független Nemzetközi Tudományos Testületének a Mesterséges Intelligenciáról készített előzetes jelentése szerint az AI egyszerre ígéret és veszélyforrás. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia potenciális előnyei óriásiak. Ha átgondolt módon vezetik be és alkalmazzák, a technológia – számos egyéb előny mellett – hozzájárulhat a fenntartható fejlődési célok megvalósításához. Másfelől azonban a technológia gyors, ellenőrizetlen és tömeges bevezetése olyan kockázatokat hordoz, mint a felhasználók mentális egészségének károsítása, a romboló célú felhasználás lehetősége, valamint a társadalmi, gazdasági és környezeti rendszerekre gyakorolt kedvezőtlen hatások. A jelentés szerint az AI előnyeinek kiaknázása – miközben a kockázatokat a lehető legkisebbre csökkentik –, hatékony irányítást igényel. Ha ezt megfelelő készségfejlesztési beruházások és a munkaerőpiac szabályozása is kiegészíti, az AI várhatóan új munkahelyeket teremt majd. Ezek hiányában azonban fennáll a veszélye annak, hogy tovább növeli az egyenlőtlenségeket, kiszorítja a munkavállalókat, és a vagyon a munkaerőtől a tőke, vagyis azok felé áramlik, akik birtokolják és ellenőrzik az AI-t. A mesterséges intelligencia természetesen gyűjtőfogalom, amely a begépelt következő szó előrejelzésére szolgáló algoritmusoktól egészen a nagy nyelvi modellekig (LLM-ekig) mindent magában foglal. Az ENSZ jelentése elsősorban az ügynöki (agentic) mesterséges intelligencia miatt aggódik, amely olyan rendszereket jelent, amelyek saját döntéseket hozhatnak és azokat végre is hajthatják. Nincs garancia arra, hogy az ilyen MI-ügynökök mindig betartják a kapott utasításaikat, és a jelentés szerint egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy bizonyos esetekben már figyelmen kívül is hagyták azokat. Az ilyen viselkedés komoly kihívást jelenthet az értékelési és felügyeleti módszerek számára, mivel kimutatták, hogy néhány vezető AI-rendszer képes felismerni, amikor tesztelik, és ilyenkor félrevezető értékelési eredményeket produkál. A jelentés szerint az ügynöki rendszerek miatt az AI mérése és szabályozása is nehezebbé válik, mivel a többügynökös rendszerekből eredő új kockázatok nem mutathatók ki egyetlen ügynök vizsgálatával, ráadásul a rendkívül autonóm rendszerek feletti megbízható kontroll fenntartására szolgáló módszerek még mindig fejletlenek. A jelentés arra is rámutat, hogy a hatékony szabályozás kidolgozására törekvő döntéshozók egy dilemmával szembesülnek: bizonyítékokra van szükségük ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozzanak, mire azonban elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, a káros rendszerek addigra már széles körben elterjedhetnek. Az AI-képességek ráadásul rendkívül egyenlőtlenül oszlanak meg. Az ENSZ szerint a legtöbb ország – köztük számos fejlett gazdaság is – nem rendelkezik megfelelő technikai szakértelemmel ahhoz, hogy felmérje a legfejlettebb, úgynevezett „frontier” modelleket, vagy érdemben részt vegyen azok irányításában. Az Egyesült Államok és Kína adja a vezető AI-modellek mögött álló számítási kapacitás 90 százalékát, így a fejlődő országok olyan technológiától válnak függővé, amelyet sem megépíteni, sem saját társadalmaik igényeihez igazítani nem képesek. Ez inkább megerősítheti a meglévő globális egyenlőtlenségeket, semmint csökkentené azokat. A jelentés ugyanakkor elismeri, hogy maga a Tudományos Testület sem rendelkezik teljes rálátással minden területre. A dokumentum szerint korlátozottak a bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy az egyes feladatok szintjén elért termelékenységi nyereségek valóban a teljes gazdaságban is érzékelhető növekedést eredményeznek-e. Ahogyan arról korábban The Register beszámolt, sok vállalatnak nem sikerül növelnie bevételeit vagy csökkentenie működési költségeit AI-projektjei révén. Ráadásul ez még azelőtt volt, hogy az AI-szolgáltatók a fogyasztásalapú árazásra való átállással tovább emelték volna a költségeket. Mindez azt jelenti, hogy egyelőre kevés bizonyíték támasztja alá, hogy az AI valaha is valóban költséghatékony lesz. Az ENSZ szerint az előrejelzések jelentősen eltérnek egymástól, mivel különböző feltételezésekből indulnak ki az AI elterjedésének ütemével és az új munkafeladatok létrejöttével kapcsolatban. A testület végkövetkeztetése szerint a mesterséges intelligencia önmagában sem nem jó, sem nem rossz; hatása attól függ majd, hogy a kormányok, a vállalatok és a társadalmak milyen döntéseket hoznak ma. Tekintettel azonban arra, hogy az amerikai kormány már most is ellenségesen viszonyul mindenhez, ami az AI-vállalatok szabályozására emlékeztet, miközben az iparág már átvette a dohányipar, a nagy gyógyszergyártók és az olajvállalatok által korábban alkalmazott, a szabályozás aláásását célzó módszereket, a kilátások egyelőre nem túl biztatóak. Forrás: https://www.theregister.com