● news.bsdnet.hu

Ha valaki a Zöld-foki Köztársaságra gondol, elsőként valószínűleg a végtelen homokos strandok, az egész évben kellemes időjárás és az Atlanti-óceán türkizkék vize jut az eszébe. A szigetcsoport azonban jóval több egy egzotikus nyaralóhelynél. A Nyugat-Afrika partjaitól mintegy 570 kilométerre fekvő, tíz lakott vulkanikus szigetből álló ország történelme legalább olyan különleges, mint természeti adottságai. Az Origo Sportnak Helik Krisztina adott exkluzív interjút, aki 13 éve él a Zöld-foki-szigeteken . A magyar idegenvezető szerint az ország jelenleg futball-lázban ég, a helyiek pedig rendkívül büszkék arra, hogy válogatottjuk idáig jutott. - nyilatkozta az Origo Sport megkeresésére Krisztina, akinek a fia is focilázban égen. A Zöld-foki-szigetek neve sokak számára még ma is inkább egy egzotikus úti célt idéz, mint egy olyan országot, amely gazdag történelemmel és sajátos kultúrával rendelkezik. A tíz lakott szigetből álló állam azonban jóval több, mint napsütötte strandok és pálmafák világa: története a nagy földrajzi felfedezések koráig nyúlik vissza, kultúráját pedig az afrikai és a portugál hagyományok találkozása formálta. A Zöld-foki Köztársaság területe valóban lakatlan volt egészen a 15. század közepéig , amikor a portugál hajósok – köztük Diogo Gomes és António de Noli – felfedezték a szigeteket. A felfedezés a portugál nagy földrajzi expedíciók része, amelyeknek célja új kereskedelmi útvonalak feltárása és Afrika partvidékének feltérképezése volt. Mivel a szigeteken nem élt őslakosság, a portugálok telepeseket küldtek ide, majd Nyugat-Afrikából rabszolgákat hurcoltak a szigetekre. Ennek következtében alakult ki a mai zöld-foki társadalom, amely európai és afrikai gyökereket egyaránt őriz. A szigetek fekvése ugyanakkor a kalózok figyelmét is felkeltette: a 16–17. században angol, francia és holland fosztogatók többször is megtámadták a szigeteket. Később a rabszolga-kereskedelem hanyatlása, valamint a gyakori aszályok és éhínségek miatt a lakosság jelentős része kivándorolt, elsősorban Portugáliába és az Egyesült Államokba. Napjainkban is több zöld-foki származású ember él külföldön, mint magukon a szigeteken. Azóta sok, korábban külföldre vándorolt zöld-foki tér vissza hazájába, miközben a diaszpóra továbbra is meghatározó szerepet játszik az ország életében. Erről is beszélt az Origo Sportnak Helik Krisztina, aki szerint a külföldön élők szoros kapcsolatot ápolnak szülőföldjükkel, rendszeresen hazalátogatnak, és anyagilag is támogatják az otthon maradt családtagjaikat. De vajon hogyan került Helik Krisztina életébe a Zöld-foki Köztársaság ? Tizenhárom évvel ezelőtt vett egy repülőjegyet, felszállt egy gépre, és megérkezett ebbe a különleges országba. A szigetek pedig annyira magukkal ragadták, hogy végül nem is ment tovább: ott építette fel az életét. "2013-ban jöttem ki először nyaralni. Akkor váltam el, a lányom hároméves volt. Körbejártam a szigeteket, és annyira beleszerettem ebbe az országba, hogy néhány hónappal később végleg kiköltöztünk. Egyedül érkeztem, nyelvtudás nélkül, és itt építettem fel az életemet. Azóta idegenvezetőként dolgozom, és igyekszem megmutatni a turistáknak a Zöld-foki-szigetek valódi arcát" - nyilatkozta a magyar idegenvezető, aki szerint eddig is népszerű nyaralóhely volt a sziget, viszont a vb alatt, hogy többen megismerték milyen csodálatos emberek élnek ott, egyre többen keresik meg őt. Ami Magyarországon igazi különlegességnek és drága alapanyagnak számít, az a Zöld-foki-szigeteken teljesen hétköznapi étel. Krisztina elmondta, hogy a sárgaúszójú tonhal a helyiek egyik alapélelmiszere: míg itthon egy kg ára akár a 20 ezer forintot is elérheti, ott már 5–10 euróért is hozzá lehet jutni. A világbajnokság idején emellett rengeteg fogy a helyi Strela sörből és a grogból is. A magyar idegenvezető szerint ezeket legalább egyszer mindenkinek érdemes megkóstolnia, aki ellátogat a szigetekre. - nyilatkozta Krisztina, aki már alig várja a pénteki Argentína-Zöld-foki Köztársaság mérkőzést. - zárta a magyar idegenvezető.