● news.bsdnet.hu

A Sony döntése, amelynek értelmében 2028 januárjától megszünteti a PlayStation-játéklemezek támogatását, továbbra is élénk vitákat vált ki a videojáték-iparban. Bár a vállalat azzal indokolta a lépést, hogy a digitális értékesítések aránya folyamatosan nő, miközben a fizikai adathordozók iránti kereslet csökken, iparági elemzők szerint ennél jóval összetettebb okok húzódhatnak meg a háttérben. Az Alinea Analytics elemzője, Rhys Elliott szerint a Sony döntése nem csupán a piaci trendek követéséről szól. Véleménye szerint a vállalat célja az, hogy még nagyobb ellenőrzést szerezzen a játékok értékesítése felett. „Ez az egész a kontrollról szól.” Az elemző rámutatott arra is, hogy a fizikai játéklemezek a Sony számára csak az első értékesítés pillanatáig termelnek bevételt, hiszen a későbbi továbbértékesítések vagy kölcsönzések után a platform tulajdonosa már nem részesül a bevételekből. „Minden egyes továbbértékesítés és kölcsönzés olyan értéket jelent, amely a játékosokhoz és a kereskedőkhöz kerül a platform helyett. Ha eltűnnek a lemezek, ebből vagy egy új, teljes áras digitális vásárlás lesz, vagy egyáltalán nem történik meg az eladás, és nyilvánvalóan mindkét kimenetel kedvezőbb a Sony számára, mint egy virágzó használtpiac.” Elliott szerint a fizikai játékok árazása a kereslet és kínálat függvényében folyamatosan változik, ezért a használt példányok sok esetben olcsóbban érhetők el, mint amennyiért a Sony saját digitális áruházában kínálja ugyanazt a játékot. Ha azonban megszűnnek a lemezes kiadások, a játékosok elveszítik annak lehetőségét, hogy kivárjanak, majd kedvezőbb áron vásároljanak használt példányt. A GameSpot beszámolója szerint Elliott ennek kapcsán úgy fogalmazott: „Ez a lépés teljes egészében a PlayStation nyereségességéről és az irányításról szól, a fogyasztók választási lehetőségeinek rovására.” Az elemző ugyanakkor egy olyan területet is kiemelt, ahol szerinte a digitális terjesztés előnyt jelenthet. Elmondása szerint a fejlesztőstúdióknak a fizikai kiadások miatt hónapokkal a megjelenés előtt le kell adniuk az úgynevezett „gold master” verziót tanúsításra. „Elméletben ez azt jelenti, hogy egy kész, tanúsításra alkalmas játékverziónak nagyjából negyed évvel a megjelenés előtt el kell készülnie.” Hozzátette azonban, hogy a valóság ennél jóval bonyolultabb. „A valóság az, hogy az amúgy is túlterhelt fejlesztők összeraknak egy ideiglenes, sokszor csak éppen működő verziót, amelynek egyetlen feladata, hogy átmenjen a tanúsításon, majd a tényleges játékot később, a kötelező első napi frissítéssel szállítják le.” Elliott szerint ez jelentős erőforrásokat von el a fejlesztéstől. „Ezeknek a verzióknak az összeállítása eltereli a csapat figyelmét olyan tanúsítási feladatokra, amelyeknek valójában csak az alapfejlesztés után kellene következniük, például a kontroller leválasztásának kezelésére, az áruházak követelményeinek teljesítésére vagy különféle speciális hibák megoldására.” Úgy véli, hogy a végső finomhangolás sok esetben döntő jelentőségű lehet . „A kidolgozottság jelentheti a különbséget egy problémamentes és egy döcögős megjelenés között, ezért technikailag egy kizárólag digitális játék esetében a végleges verzió sokkal közelebb tolható a premier időpontjához.” „Egy olyan stúdiónak, amely óriási nyomás alatt dolgozik – vagyis gyakorlatilag mindegyiknek –, ez a rugalmasság felbecsülhetetlen értékű lehet. Ez tehát az egyik pozitívuma a változásnak.” Az elemző arra is figyelmeztetett, hogy ha más kiadók is követik a Sony példáját, az komoly csapást mérhet a hagyományos videojáték-kereskedelemre. Példaként a Rockstar készülő GTA 6-ját említette, amely ugyan fizikai üzletekben is megvásárolható lesz, ám a dobozban már csak egy letöltőkód kap helyet, nem pedig játéklemez. Ezzel kapcsolatban Elliott így fogalmazott: „Egy dobozba helyezett letöltőkód már semmit sem kínál azokból az előnyökből, amelyek miatt érdemes volt fizikai kiadást választani: nincs továbbértékesítési értéke, nem lehet kölcsönadni, és gyűjtői szempontból is kevesebbet ér. Így a fizikai értékesítési csatornának nincs oka a létezésre, ami a legtöbb videojátékokra specializálódott kereskedő számára a végét jelentheti. Ez az utolsó szög a koporsóban.” A GameSpot cikke arra is emlékeztet, hogy nemcsak a Sony számolt be a digitális értékesítések folyamatos térnyeréséről: a Nintendo, a Capcom és az EA pénzügyi jelentései is azt mutatják, hogy a játékosok egyre nagyobb arányban választják a digitális vásárlást a fizikai adathordozók helyett. A portál szerint sokan arra számítottak, hogy a Sony döntése súlyosan érinti majd a GameStopot, ugyanakkor a vállalat legkisebb üzletágának ma már éppen a szoftverértékesítés számít.