● news.bsdnet.hu

„A magyar vidék nem egy probléma, amit meg kell szüntetni. Az embereknek joguk van eldönteni, hogy hol szeretnének élni, dolgozni és családot alapítani” – írta közösségi oldalán Szalai Piroska. A Fidesz országgyűlési képviselője a Tisza-kormány egyik új szereplőjének megjegyzésére reagált. Szerinte megbotránkoztató Bart Istvánnak, a gazdasági tárca villamosításért és dekarbonizációért felelős helyettes államtitkárának azon gondolatmenete, miszerint ,,a kisebb településeket vissza kell adni a természetnek”. Ezt az állítását még energiaklubos szakértőként tette. Annak az Energiaklubnak a szakértője volt, amely egy brüsszeli és osztrák kormányzati pénzekből finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezet a Szuverenitásvédelmi Hivatal megfogalmazása szerint. Bart István azt állította, hogy a kistelepülések elnéptelenedése és a lakosság városokba áramlása, az urbanizáció természetes, globális és megállíthatatlan folyamat . Ezzel szemben hazánkban éppen nem a községekben, hanem a városokban csökkent jobban a népesség a népszámlálások adatai szerint 2011 és 2022 között. „Hazánkban a teljes népesség fogyása 3,4 százalék volt, a községek esetében pedig két százalék. A falvakban élőknek a teljes népességhez viszonyított aránya 2022-ben 0,4 százalékkal magasabb volt, mint 2011-ben. Ez ugyan még nem az elnéptelenedés megállítása, de uniós szinten is az egyik legjelentősebb lassítása volt” – hívta fel a figyelmet a fejleményekre Szalai Piroska. Kiemelte: mindez azért is történt, mert a községek esetében jelentős munkaerőpiaci javulást tudtak az Orbán-kormányok elérni, nagyobbat, mint korábban bármikor. A teljes magyar munkaerőpiaci bővülés az unióban az egyik legnagyobb volt ebben az időszakban, sőt a magyar gazdaságtörténetben is ez volt az egyik legjobb időszak. Mind a foglalkoztatási, mind a munkanélküliségi ráta és a 20–64 éves korú inaktívak aránya is nagyobb mértékben javult a községeinkben, mint az országos átlag. „Ezt szolgálta a Magyar Falu Program, melynek keretében valóban hatékony közlekedési és közműinfrastruktúra-fejlesztések történtek, mert ha nem így lett volna, akkor nem javultak volna a községekben az életkörülmények nagyobb arányban, mint az országos átlag. Nos, innen kezdi el a Tisza a falurombolását? Van mit megvédeni a községekben lakóknak is” – tette hozzá. A Szalai Piroska által emlegetett fejlesztéssorozat története 2018 tavaszára nyúlik vissza, amikor Orbán Viktor akkori miniszterelnök a kistelepülések polgármestereinek küldött levelében meghirdette a Magyar Falu Programot. Magyarország akkori kormánya kiemelt célként kezelte az ötezer fő lélekszám alatti kistelepülések megerősítését és fejlesztését, a helyi életminőség javítását és a lakosság elvándorlásának megállítását. A programot lényegben a magyar falvak irányítói írták, ezért az akkori kormány évről évre dinamikusan reagált azokra a kistelepülési igényekre, kihívásokra, amelyeket a falvak maguk fogalmaztak meg. Az elmúlt tizenhat évben számos segítő kormányzati kezdeményezés indult el, elég csak a falusi csokra gondolni, de jutott pénz a templomok felújítására és a kiskocsmák korszerűsítésére is. A vidék ráadásul a turizmusban is fontos szerepet játszik, hiába kiemelkedő Budapest nemzetközi látogatottsága. Az Orbán-kormány tudatosan törekedett arra is, hogy a nemzetközi beruházások elérjék az ország minden szegletét. Ez segített a munkahelyek teremtésében és a falvak megtartóerejében. Ha most ezzel ellentétes irány indul el, arra az egész ország ráfizet. A társadalmi károk pedig ennél is nagyobbak lesznek. Erről beszélt Bart István kistelepülésekkel kapcsolatos álláspontja kapcsán az Országgyűlésben Gulyás Gergely. A Fidesz frakcióvezetője egy minapi felszólalásában előbb falurombolást emlegetett, majd vállalhatatlan álláspontnak nevezte Bart korábbi gondolatait, melyek szerint se falvakra, se gyermekekre nincsen szükség. A volt miniszter azonban ennél is tovább ment, és párhuzamot vont a mostani tiszás helyettes államtitkár és a hajdan volt Szabad Demokraták Szövetsége között.