● news.bsdnet.hu

A Politico által megtekintett jelentés hangsúlyozza: nincs tudomásuk arról, hogy súlyos biztonsági sérelem keletkezett volna. kezdetben diszkréten folyt, majd 2015-től fokozatosan sokkal nyíltabbá vált – ismerteti a Politico azt a jelentést, amelyet az Európai Bizottság csalás elleni kérdésekben és igazgatási ügyekben illetékes lengyel biztosa, Piotr Serafin készített el még áprilisban, azokat az állításokat kivizsgálva, hogy a brüsszeli magyar EU-képviseletre telepített titkosszolgálati tisztek a 2010-es évek derekán uniós intézmények tisztségviselőit próbálták beszervezni. Serafinék vizsgálata megállapította, hogy 2013 és 2016 között magyar hírszerző szervek több embert küldtek dolgozni az állandó képviseletre. A megnövekedett tevékenységnek betudhatóan a kémcsoport létezése ismertté vált magyar európai tisztviselők körében, ami nyilvánvalóan visszavetette a hírszerző erőfeszítések hatékonyságát – áll a dokumentumban a brüsszeli portál szerint. „Legjobb tudomásunk szerint ez a tevékenység 2016-ban megszűnt” – fogalmaznak a jelentés összeállítói. A Politico által megtekintett dokumentum nem nevez meg egyetlen egyéni felelőst sem, és hangsúlyozza azt is: nincs tudomásuk arról, hogy súlyos biztonsági sérelem keletkezett volna. Lényegében arra szorítkozik, hogy konstatálja, működött kémcsoport az állandó képviseleten, és annak tagjai kapcsolatba léptek az Európai Bizottság magyar nemzetiségű tisztségviselőivel, hogy részletesebb értesülésekre tegyenek szert a Bizottságban folyó munkájukkal kapcsolatban. „Ez a jelek szerint túlmutatott azon, amit az állandó képviseletekhez kötődő diplomaták rendszeres feladatai közé szoktak sorolni” – fogalmaz tapintatosan a jelentés. A Politico kitér arra, hogy Várhelyi Olivér, a mostani magyar EU-biztos 2015-ben lett a brüsszeli magyar állandó képviselet vezetője. Amikor tavaly az első hírek felröppentek arról, hogy a képviseleten kémcsoport működött, Várhelyi arról tájékoztatta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy neki nem volt erről tudomása. azon kelet-, illetve közép-európai uniós tagállamok felkészültségi listáját, amelyek kötelesek bevezetni az eurót, amint erre alkalmassá válnak. Az EUAlive portál cikke alapján azonban egyértelmű, hogy a mostani prágai kormánynak nem áll szándékában a célba érés. A 2004 és 2007 között EU-taggá vált országok közül Csehország, Lengyelország, Magyarország és Románia nem tért át eddig a közös fizetőeszköz használatára. Jogi értelemben ugyanebbe a kategóriába esik az 1995-ben EU-taggá vált Svédország. Dánia nem, mert mentességet harcolt ki magának a közös pénz bevezetésére vonatkozó kötelezettség alól. A jogi kötelezettségvállalás határidő nélküli: az érintett tagállamok akkor csatlakoznak, amikor teljesítik az összes kritériumot. Ezek között négy kulcsfontosságú gazdasági elvárás van: az árstabilitás, a közpénzügyek rendezett állapota, a hosszú lejáratú kamatszint közelítése az eurózónához, valamint a nemzeti fizetőeszköz árfolyam-stabilitása, ami annak révén teljesíthető, hogy a csatlakozni kívánó ország két éven át jelentősebb kilengések nélkül benn marad az úgynevezett ERM II. mechanizmusban, amely csak minimális árfolyam-ingadozást tesz lehetővé. Csehország e négy feltétel közül az első háromnak már most eleget tesz, ami a gazdaság kiegyensúlyozott voltára utal, a negyediknek azonban nem, olyannyira, hogy még be sem lépett ebbe a mechanizmusba. Ráadásul a cseh jogalkotók még nem igazították a nemzeti jogrendet az uniós szerződésekhez és az Európai Központi Bank statútumához, különös tekintettel a központi bank függetlenségére és az eurórendszerbe történő teljes integrálódásra. Andrej Babiš cseh miniszterelnök májusban meg is mondta, hogy nincs értelme jelentést készíteni az euró bevezetésére való felkészültség mértékéről, hiszen a kabinet – idézem az EUAlive cikkét – „nem vágyik” a közös pénzre való átállásra. Csehország mellett sem a többi három szóban forgó volt kommunista ország, sem Svédország nem részese az ERM II. mechanizmusnak. A többi kritériumot illetően Románia áll a legrosszabbul: egyetlen feltételnek sem tesz most eleget. Az inflációs referenciaérték például jelenleg 2,7 százalék lenne, Romániában viszont májusban 8,4 százalékos volt éves szintre vetítve a pénzromlás üteme. A központi költségvetés hiánya a 2024-es 9,3 százalékról tavaly 7,9 százalékra javult, de ez még mindig messze van az elvárt 3 százaléktól. A kamatszint is 6,7 százalékon volt májusban, miközben a kritérium az lenne, hogy ne legyen magasabb 5,1 százaléknál. A svédek – miként a csehek is – az „árfolyamfolyosó” kivételével teljesítik az összes fontosabb feltételt, Magyarország és Lengyelország korlátozottabb mértékben tesz eleget az euróbevezetési elvárásoknak. Az EUAlive szerint gazdasági és politikai körökben úgy vélekednek, hogy a 2024-es svéd NATO-csatlakozással, tehát a semlegesség feladásával segítené Stockholm integrálódását az euró bevezetése. Ami a közvéleményt illeti, Magyarországon 80, Romániában 65, Svédországban 51, Lengyelországban 43, Csehországban pedig 42 százalék támogatja a közös fizetőeszközre való átállást. A portál áttekintése kiterjed arra is, hogy Montenegróban és Koszovóban, bár egyik ország sem EU-tag, gyakorlatilag az eurót használják elsődleges fizetőeszközként. A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a lapszemle meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a  klubradio.hu -ra.)